Magyarország GDP-arányosan többet költ úthálózatra, mint bármely más uniós ország, régiós összevetésben az autópályák hossza is kiemelkedő, a közutak 43 százaléka mégis rossz állapotú – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, amelyről a HVG számolt be.
A GKI közlése szerint a hazai autópálya-hálózat 1871 kilométeres, ami több, mint Csehországé, Szlovákiáé vagy Ausztriáé. Az elmúlt tizenhat évben az ország a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára. Az elemzők becslése szerint ugyanakkor több mint 9300 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az úthálózat legalább megfelelő állapotba kerüljön.
Bővítés a karbantartás helyett
A Magyar Közút adatai alapján az úthálózat 2013 óta mintegy 1400 kilométerrel nőtt, ennek hozzávetőleg 330 kilométere autópálya. A jó minőségű szakaszok hossza ugyanebben az időszakban 7000 kilométerrel bővült, amihez 2010 és 2020 között jelentős uniós forrás érkezett. Az alacsony minősítésű utak aránya azonban továbbra is magas: a rossz állapotúak mellett 8 százalék nem megfelelő, 12 százalék pedig tűrhető besorolású.
Az elemzés szerint az állam közúti kiadásainak csak 28 százaléka jutott a meglévő utak karbantartására, 72 százaléka új utak építésére. A GKI úgy látja, hogy az elmúlt 16 évben a gyorsforgalmi hálózat bővítése dominált, az alsóbbrendű utak javítása háttérbe szorult. Ennek okaként azt jelölték meg, hogy új fejlesztésekre könnyebb volt uniós pénzt szerezni, és a nagy projektek kedvezőbb árazása is növelhette a „kivitelezői étvágyat”. A kutatók szerint a nagyobb cégek számára a nagy beruházások vonzóbbak lehettek a sok kisebb felújításnál.
A felújítás lenne a fő feladat
Az elemzők azt javasolják, hogy a közlekedéspolitika ne újabb tőkeigényes hálózati elemek építését, hanem a leromlott fő- és alsóbbrendű utak felújítását tekintse elsődleges feladatának. Érvelésük szerint a jó minőségű úthálózat lerövidíti a szállítási időt, javítja a logisztikai folyamatokat, és ezzel az egész gazdaság hatékonyságát növeli.
