Költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Miniszterelnökség, miután az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. állami támogatásának vizsgálatakor több szabálytalannak és hiányosnak tűnő elemet talált. A kormány közleménye szerint az iratok alapján a szervezet vezetői maguk állapították meg megbízási díjukat – számolt be a Telex.
A kormány szerint a Miniszterelnökség a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül 2021 és 2024 között három alkalommal, nyílt pályázat nélkül támogatta a nonprofit céget. A közlés szerint összesen 410 millió forintot ítéltek meg a „Brüsszel a mi szemünkkel” című projektre, az utolsó évben pedig a cég szakmai programjaira és működésére.
Megbízási díjak külső jóváhagyás nélkül
A Miniszterelnökség szerint egy 2021 júliusi jegyzőkönyv arra utal, hogy a projekt első napján a központ három vezetője egyhangúlag havi bruttó 1 431 639 forintos megbízási díjat szavazott meg magának. A közlemény szerint Szánthó Miklós, Kovács István Gergely és Törcsi Péter 2022-ben megerősítette, 2023 júniusában pedig havi bruttó 1 574 803 forintra emelte ezt az összeget, és az iratokban nincs nyoma külső jóváhagyásnak vagy ellenjegyzésnek. A kormány szerint előkerült egy 2023-as megállapodás és teljesítésigazolás is, amelyet a megbízó és a megbízott oldalán is Szánthó Miklós írt alá.
A tárca közlése szerint a három év alatt kifizetett megbízási díjak 188,5 millió forintot tettek ki a 410 milliós keretből. A kötelező szakmai beszámolók a kormány értékelése szerint szűkszavúak voltak: konkrét tanulmányt vagy kutatási jelentést nem csatoltak, a listán sajtótájékoztatók, rövid publikációk, interjúk és honlapbejegyzések szerepeltek. A Miniszterelnökség a díjak odaítélésének módja, valamint a teljesítési és elszámolási dokumentáció hiányosságai miatt fordult a hatóságokhoz.
Az intézet korábban jogszerű működésről beszélt
Szeptemberben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája házkutatást tartott az Alapjogokért Központ közpénzből finanszírozott háttércégénél és egy, a céggel kapcsolatban álló egykori külföldi tisztségviselő címén. Az intézet akkor közleményben reagált, és azt írta, hogy a hatóságokkal együttműködnek, egy jogállami eljárásban pedig szerintük csak az derülhet ki, hogy mindenben megfeleltek a jogszabályoknak.
„Az Alapjogokért Központ megalakulása óta a jogszabályok betartásával végzi tevékenységét, ez így történt külföldi kutatóinkkal való együttműködés során is” – írta az Alapjogokért Központ.
A Fidesz is reagált a házkutatásra, és bár a rendőrség nem nevezte meg az érintettet, a párt kész tényként közölte, hogy Marcin Romanowskiról, a hazájában korrupcióval gyanúsított volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesről van szó. A kormány augusztus végén indított vizsgálatot a szervezet korábbi támogatásai miatt. A Telex szerint a központ kilenc év alatt csaknem 3,35 milliárd forint állami támogatást kapott, ebből 2,8 milliárdot titkos kormányhatározatokkal.
