A 2026-os választások előestéjén robbant a diplomáciai bomba: Andrzej Derlatka, a lengyel hírszerzés (AW) korábbi vezetője és volt nagykövet éles szavakkal illette a magyar kormányfőt és a külügyminisztert a lengyel Onet hírportálnak adott interjújában. A szakember szerint ideje nevén nevezni a gyereket, és kijelentette, hogy a magyar vezetés csúcsszintjei valójában egy orosz ügynöki hálózat részei. Derlatka szerint ez a helyzet nemcsak Magyarország, hanem az egész észak-atlanti szövetség biztonságát veszélyezteti.
NATO-titkok és ügynöki hálózatok a legmagasabb szinten
Derlatka, aki korábban a NATO főhadiszállásán is dolgozott, döbbenetét fejezte ki a magyarországi folyamatok láttán. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök aktívan segíti a Kremlt érzékeny adatokkal. „Orbán nemcsak az Európai Unióból, hanem a NATO-ból is vitt ki információkat” – állítja a volt hírszerzési főnök. Szerinte Oroszországnak nincs is szüksége új beszervezésekre, ha az Unió és a NATO legmagasabb hatalmi köreiben már rendelkezik stabil emberekkel.
A szakember kritikája kitért a nemzetközi reakciókra is, különösen az amerikai hozzáállásra. Mint fogalmazott: „Donald Trump közben úgy tesz, mintha ezt nem venné észre”. Derlatka kijelentései egybecsengenek azokkal a korábbi, a Politico által közölt értesülésekkel, melyek szerint az uniós diplomaták már jó ideje tudatosan kihagyják a magyar felet az igazán érzékeny tárgyalásokból, attól tartva, hogy a budapesti kormány azonnal továbbítja az elhangzottakat Moszkvának.
A rejtélyes minszki utak és a Lavrov-vonal
Az interjú egyik legsúlyosabb része Szijjártó Péter fehéroroszországi látogatásait firtatta. A lengyel diplomata érthetetlennek tartja, miért látogatott el a magyar külügyminiszter rövid időn belül ötször is Minszkbe, miközben Belarusz és Magyarország között nincs olyan jelentős gazdasági vagy kulturális kapcsolat, ami ezt indokolná. „Miért járt oda? Kivel találkozott?” – tette fel a kérdést Derlatka, utalva arra, hogy Minszk gyakran szolgálhat „semleges” találkozóhelyként az orosz féllel való egyeztetésekhez.
A vádak kontextusát erősíti a Washington Post korábbi beszámolója is, amely szerint Szijjártó Péter rendszeresen, akár uniós csúcsok szüneteiben is, telefonon egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Derlatka szerint ez a fajta „diplomácia” túlmegy a normális kereteken:
„Jelenleg a választások és a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok miatt senki nem használ ilyen kifejezéseket. De ez orosz ügynöki hálózat” – mondta Derlatka.
Bizalmi válság a szövetségi rendszeren belül
A lengyel ex-kémfőnök szavai rávilágítanak arra a mélyülő szakadékra, amely a visegrádi négyek (V4) korábbi szövetségesei között tátong. Míg Lengyelország az ukrajnai háború kitörése óta a legkeményebb oroszellenes vonalat képviseli, addig a magyar kormány különutas politikája mára a teljes elszigetelődés szélére sodorta Budapestet a régión belül is.
Derlatka hangsúlyozta, hogy a hírszerző közösségekben rendkívül komolyan veszik a biztonsági protokollokat, és a magyar kormány viselkedése miatt Magyarország mára kockázati tényezővé vált a szövetségesek szemében. A vasárnapi választás tétje így nemzetközi szinten is felértékelődött: a kérdés az, hogy Magyarország visszatér-e a szorosabb nyugati integrációhoz, vagy továbbra is a lengyel szakértő által „ügynöki hálózatnak” nevezett politikai irányvonalon marad.
