A sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia építése jelentősen megdrágult, az eredetileg tervezett költségekhez képest több mint 50 milliárd forintba került. Az építkezés során felmerülő új igények és az orosz-ukrán háború okozta építőanyag-drágulás egyaránt hozzájárultak a költségnövekedéshez - elemezte az Átlátszó.
A központ építése kevesebb mint három év alatt valósult meg, és 2023 októberében ünnepélyes keretek között adta át Orbán Viktor miniszterelnök. A kivitelezést a kormányközeli West Hungária Bau (WHB) végezte, amely számos közbeszerzési projektben érdekelt. A költségnövekedésről szóló hivatalos tájékoztatás csak utólag derült ki, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium módosította a szerződést, további 5,5 milliárd forintos többletkiadást rögzítve.
Az építkezés során felmerült plusz igények közé tartozott egy ellenáramoltató-medence kialakítása is, amely szintén hozzájárult a dráguláshoz. Az orosz-ukrán háború következményei miatt az építőanyagok ára jelentősen emelkedett, ezt a szakvélemények szerint az infláció okozta költségnövekmény indokolta. Nem ez az egyetlen közpénzből finanszírozott projekt, amelynek költségei az utóbbi időben megnőttek: a Pénzügyminisztérium újjáépítése 69 milliárd forintra emelkedett, míg más beruházások, például a Dunakeszi Diáknegyed és a piliscsabai könyvtár-raktár szintén drágultak.
A WHB, amelynek tulajdonosa Paár Attila, az utóbbi években több állami megbízást is elnyert. A cég éves forgalma 2023-ban elérte a 113 milliárd forintot, és jelentős profitot termelt.
A kajak-kenu központ építése már a kezdetektől viták tárgyát képezte, különösen a Velencei-tó vízproblémái miatt. Környezetvédők szerint a tó vízszintjének stabilizálása legalább annyi forrást igényelt volna, mint a sportlétesítmény megépítése. Bár a hatóságok szerint az akadémia nem jelent komoly környezeti terhelést, műholdfelvételek alapján a területen lévő fákat szinte teljesen kivágták.