A 2026-os esztendő eddigi egyik legfajsúlyosabb diplomáciai kérdése került elő a csütörtöki Kormányinfón, amikor a közel-keleti feszültség és az amerikai-magyar kapcsolatok metszéspontjáról kérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert. A pattanásig feszült iráni helyzet és az olajszállításokat érintő blokád árnyékában Gulyás Gergelynek arra a kérdésre kellett válaszolnia: hajlandó lenne-e Magyarország katonai erőt vezényelni a térségbe Donald Trump kérésére.
Stratégiai dilemma a Hormuzi-szorosban
A kérdés alapját a Hormuzi-szoros körüli kritikus helyzet adja, amely a világ kőolajkereskedelmének egyik legfontosabb ütőere. Ahogy arról korábbi cikkeinkben is beszámoltunk, az iráni konfliktus és a szállítási útvonalak veszélybe kerülése miatt globális energiaválság fenyeget, amely közvetlenül érinti a magyar üzemanyagárakat is.
A 444 riportere konkrétan arra kérdezett rá a Kormányinfón: „Donald Trump kérte, hogy Magyarország is segítsen a Hormuzi-szoros felszabadításában?” Gulyás Gergely válasza nem volt egyértelmű, ugyanakkor a miniszter nyitva hagyott egy kiskaput a jövőre nézve. Amikor arról faggatták, mi lenne a kabinet álláspontja egy esetleges amerikai felkérés esetén, a miniszter szokatlanul nyíltan fogalmazott:
„Ha ő ezt kérné, megfontolnánk.”
Hipotetikus kérdés vagy reális forgatókönyv?
Bár Gulyás Gergely igyekezett hangsúlyozni, hogy a kormány nem foglalkozik hipotetikus kérdésekkel, a „megfontolnánk” kijelentés mégis jelzésértékű. A magyar kormány hagyományosan a békepárti retorikát képviseli, különösen az ukrajnai háború kapcsán, ám egy Washingtonból érkező, közvetlen katonai felkérés a szoros szövetségesnek tartott Donald Trumptól egészen új helyzetet teremtene.
A miniszter árnyalta a képet, kijelentve, hogy Magyarország elsősorban NATO-szinten vizsgálná meg az ügyet. Gulyás szerint egy ilyen horderejű katonai szerepvállalásról a szövetség egészének, illetve a NATO-főtitkárnak kellene állást foglalnia. Ugyanakkor az, hogy a kormány nem zárkózott el élből a részvételtől, jól mutatja az Orbán-adminisztráció és a Trump-vezetés közötti szoros bizalmi viszonyt.
Trump elégedetlen a NATO lassúságával
A háttérben komoly diplomáciai feszültség húzódik az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama között. Donald Trump az elmúlt hetekben – legutóbb a Szent Patrik-napi ünnepségek környékén – több fórumon is hangot adott csalódottságának, amiért a katonai szövetség nem nyújt kellő segítséget a Hormuzi-szoros biztosításában.
A Fehér Ház szerint a globális energiabiztonság közös érdek, ezért elvárnák a tagállamok aktívabb részvételét. Gulyás Gergely a Kormányinfón emlékeztetett, hogy bár Trump kérései eddig nem találtak nyitott fülekre Brüsszelben, Magyarország számára a szövetségi hűség és a stratégiai érdekek összehangolása marad az irányadó. A kérdés az: ha a konfliktus tovább mérgesedik és a Barátság vezeték körüli problémák sem oldódnak meg, meddig maradhatunk távol a közel-keleti hadszíntértől?
