Nem fogadták el az EU-ban a 90 milliárd eurós ukrán hitelt, miután több tagállam is vétózott. A döntés azért fontos, mert az uniós pénzügyi mozgások és politikai viták közvetlenül hatnak az energiahelyzetre és a gazdasági környezetre is.
A döntés az Európai Tanács március 19-i ülésén született meg, ahol a tagállami vezetők nem tudtak megegyezni az egyhangúságot igénylő hitelről.
Mi történt pontosan?
A tervek szerint az EU 90 milliárd eurós közös hitelt adott volna Ukrajnának védelmi célokra.
A szavazás azonban elbukott, mert:
-
Orbán Viktor vétózott,
-
és Robert Fico szlovák miniszterelnök is kitartott a vétó mellett.
A döntés azért is meglepő volt, mert a beszámoló szerint Fico korábban már közeledett a kompromisszumhoz.
Mi áll a vita mögött?
A magyar álláspont kulcsa a Barátság-kőolajvezeték ügye.
Orbán Viktor korábban többször jelezte:
-
addig nem támogatja a hitelt,
-
amíg nem áll helyre az orosz olajszállítás a vezetéken.
A vezeték javítása viszont bizonytalan:
-
legutóbb kb. 6 hetes időtávot említettek,
-
feltéve, hogy nem éri újabb támadás.
Mit ajánlott az EU?
Az Európai Bizottság megpróbálta kezelni a helyzetet:
-
vállalta a javítás költségeit,
-
és szakemberek küldését is felajánlotta.
A forrás szerint azonban a hivatalos misszió és a javítás megszervezése még mindig bizonytalan.
Mi jöhet most?
A hitel egyelőre nem valósul meg, de a finanszírozás nem áll le teljesen.
Ugyanis alternatív megoldáson dolgoznak, például egy 30 milliárd eurós ideiglenes finanszírozáson, amit főként skandináv és balti országok terveznek.
Ha minden a tervek szerint halad: a kérdés legkorábban május végén kerülhet újra napirendre, azaz a magyar választások után.
