Ősszel az őzek után a gímszarvasok, majd a dámvad, a vaddisznó, a rókák és a nyulak kezdik meg a párzási időszakot, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban sokkal több vaddal találkozhatunk az utakon. Noha az autósokat sok helyen tábla figyelmezteti, gyakorlatilag bárhol átszaladhat az úton egy-egy vad, ami, ha nem tudjuk elkerülni az ütközést, nem csak veszélyes lehet, de hatalmas károkat is okozhat mind a vad, mind pedig az autó szempontjából.
„A vad értéke pontosan meg van határozva és akár több milliós összeg is lehet mondjuk egy erős agancsú gímbika esetében. A hazai vadállomány összetétele miatt ősztől tél végéig gyakorlatilag folyamatos a párzási időszak, ezért érdemes nagyon körültekintően autózni. Az állatok ugyanis napszakokhoz igazítják a mozgásukat, mi azonban nem igazítjuk az életritmusunkat a rövidülő napokhoz, ezért gyakrabban közlekedünk ilyenkor sötétben, amikor a vad jobban mozog” - kezdte Kőrös András, a Groupama Tanpálya szakmai vezetője.
A jogszabályok változásával ráadásul idén nyár óta szűkült azon esetek köre, amikor egy vadásztársaság kártérítésre kötelezhető egy vadbaleset miatt. A jogszabályváltozás értelmében a vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vad úton való áthaladása vadászati tevékenységgel áll okozati összefüggésben.
Ellenkező esetben a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól. A szakértő szerint azonban érdemes a megelőzésre koncentrálni és minden eshetőségre felkészülni, amikor lakott területen kívül autózunk.
Az autósokat sok helyen tábla figyelmezteti, gyakorlatilag bárhol átszaladhat az úton egy-egy vad Fotó: Pixabay
„A vadriasztó beszerelése mindenképpen ajánlott, ezekből pedig érdemes olyat választani, ami nem mechanikus, azaz nem az autó sebességétől függ, hanem saját hanggenerátorral rendelkezik, és a frekvenciákat is változtatja. Az egyes vadfajok hallásának ugyanis más és más a frekvenciatartománya és eltérő, hogy melyik az a frekvencia, ami olyan zavaró számára, hogy emiatt megváltoztatja a mozgását és nem az út felé, hanem más irányba indul” - állította Kőrös András.
Érdemes óvatosan, visszafogott sebességgel, az út szélét is figyelve vezetni, figyelni a csillanásokra, a mozgásokra. Tompított fényszóró használata esetén reálisan legfeljebb 40 métert látunk előre. Jól tapadó felületen is csupán 60-65 kilométer/órával haladhatunk. Így ugyanis még a sötét miatt megnövekedett, másfél másodperces reakcióidő mellett is képesek lehetünk időben lefékezni.
A szakember azt tanácsolja, ha mégis elkerülhetetlen az ütközés, törekedjünk arra, hogy az intenzív fékezés mellett az állat mögé húzzuk a járművet. Ha el is ütjük az állatot, nem mindegy, hogy középre, a szélvédőre repül, vagy oldalra penderül, és az út szélére zuhan.
„Az állat mindenképpen rosszul jár, de az autóban és a vezetőben is súlyos kárt tehet. Rossz hír, hogy 90 km/óra feletti tempónál már reagálni sem lesz időnk, azaz fékezés és kormányzás nélkül fogunk találkozni a vaddal, aminek igen súlyos következményei is lehetnek” - tette hozzá Kőrös András.
