Alaptörvény-ellenesnek minősítette hétfői döntésében az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszerét az Alkotmánybíróság – írja a Pénzcentrum a Portfolio beszámolója alapján. A határozat egyelőre nem jelenti az elvont források automatikus visszafizetését, a Pénzügyminisztériumnak viszont még az októberben megjelenő 2027-es költségvetési tervezetben módosítania kell a gyakorlaton.
A testület Budaörs önkormányzatának indítványa nyomán mondta ki, hogy a várostól alaptörvény-ellenesen vonták el a 2025-ös évre megállapított 6,1 milliárd forintot. A probléma az eddigi eljárásban rejlik: a tehetősebb önkormányzatok fizetési kötelezettségét miniszteri rendeletben, matematikai képletek alapján határozták meg, az érintettek egyedi pénzügyi helyzetének mérlegelése nélkül. Az Alkotmánybíróság szerint ez semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a településeknek, az összegek kivetéséhez pedig egyedi hatósági eljárásokra és előzetes egyeztetésekre lett volna szükség.
Százmilliárdok sorsa vált bizonytalanná
A döntés messze túlmutat egyetlen városon, mert minden érintett önkormányzattól ugyanezzel a módszerrel szedték be a pénzt. Az állam 2025-ben mintegy 360 milliárd, idén pedig már 396 milliárd forint bevétellel számolt ebből a forrásból.
Az összeg ennek ellenére nem jár vissza automatikusan. Az Alkotmánybíróság nem kötelezte az államot azonnali kártalanításra, így ha a kormány nem utalja vissza önként a pénzt, Budaörsnek újabb, akár évekig elhúzódó kártérítési pert kell indítania. A többi település helyzete nehezebb, mert ők korábban nem éltek panasszal. Az egyik alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint ez a felemás helyzet sérti az egyenlő bánásmód elvét, hiszen a beszedés jogalapja elviekben minden azonos helyzetben lévő településnél megdőlt.
Át kell alakítani a rendszert
A Pénzügyminisztérium lépéskényszerbe került, mert javában zajlik a 2027-es költségvetés tervezése. A beszedés jelenlegi formáját át kell alakítania, különben a jövőbeni elvonások is azonnal támadhatóvá válnának a bíróságon. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szolidaritás elvén alapuló rendszer önmagában nem alkotmányellenes, csak a mostani szabályozásnak kell megfelelnie a jogi garanciáknak.
Politikai szinten is zajlanak a háttéregyeztetések. A főváros vezetése, amely korábban már nyert pert az állammal szemben a hozzájárulás ügyében, a beszámoló szerint heteken belül külön megállapodást köthet a kormánnyal. Ez azt jelentheti, hogy Budapest eláll a további perektől, ha olyan átfogó egyezséget sikerül kötnie, amely a tárgyalóasztalnál rendezi a város pénzügyi helyzetét.
