NASA

A NASA szerint a Voyager–1 novemberben éri el azt a távolságot, amelyet a fény pontosan egy nap alatt tesz meg.

A NASA az Artemis-program biztonsága érdekében ellenőrzött körülmények között tüzet gyújtana a Holdon, hogy megvizsgálja a lángok ottani viselkedését.

Történelmi pillanat az űrkutatásban: elstartolt a világ első olyan műholdja, amely nukleáris energiával is működhet a jövőben.

A NASA három magáncéggel, az Astrobotickal, a Firefly Aerospace-szel és az Intuitive Machinesszel négy 2028-as holdmissziót indít.

Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja a NASA TESS műholdjának adatait elemezve rendkívül alacsony sűrűségű, úgynevezett „vattacukor-bolygókat” fedezett fel. A TOI-791 b és c méretüket tekintve vetekszenek a Jupiterrel, ám tömegük csupán töredéke a Naprendszer gázóriásának, ami alapjaiban írhatja át a bolygórendszerek fejlődéséről alkotott elméleteket.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve – magyar csillagászok részvételével – minden eddiginél részletesebb felvételt készített a Tejútrendszer központi vidékéről, több mint 60 millió csillagot elkülönítve. A mindössze 26 óra alatt összeállított gigantikus mozaikkép kulcsfontosságú mérföldkő a távoli exobolygók kutatásában.

A NASA bemutatta az Ernest nevű új generációs Mars-járó prototípusát, amelyet már élesben tesztelnek a Colorado-sivatagban. A forradalmi, négykerekű eszköz képes felemelni a kerekeit, így ahelyett, hogy megkerülné, egyszerűen átlépi a sziklákat.

Azonnali készültséget rendelt el a NASA a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az orosz modulban hirtelen fellépő, súlyos levegőszivárgás miatt a Crew-12 misszió négy űrhajósát átmenekítették a Crew Dragon űrhajóra, és fel kellett venniük a szkafandereiket egy esetleges evakuáláshoz.

A Blue Origin New Glenn rakétája egy cape canaverali földi teszt során robbant fel – sérülés nem történt, de a program újabb súlyos csapást szenvedett.

A NASA három holdbázis-küldetést indít 2026-ban, 2028-ra holdautókat és drónokat küld, a tartós bázis pedig az Artemis-program keretében épül fel.