A NASA három magáncéget bízott meg azzal, hogy 2028 végéig összesen négy küldetés keretében rakományokat juttassanak a Holdra. Az űrügynökség közleménye szerint a megbízások mindegyike a tervezett holdbázis felépítését szolgálja, amelynek első fázisa jelenleg is zajlik -írja a 24.hu.
Kik kapták a megbízást és mennyiért
Az Astrobotic vállalat egyetlen misszió végrehajtásáért 297,9 millió dollárt, mintegy 93 milliárd forintnak megfelelő összeget nyert el. A Firefly Aerospace 144,2 millió dollárért, körülbelül 45 milliárd forintért teljesít egy küldetést, míg az Intuitive Machines 148,3 millió dollárt, több mint 46 milliárd forintot kap egy hasonló feladatért. A három cég összesen négy küldetést visz véghez, ezek mindegyike műszereket juttat a Hold felszínére.
Korábbi próbálkozások, vegyes mérleg
Mindhárom vállalat rendelkezik már tapasztalattal a holdi küldetések terén, az eredmények azonban vegyesek. A Firefly Aerospace Blue Ghost nevű leszállóegysége 2025 márciusában landolt az égitest felszínén, az Intuitive Machines Odysseus nevű eszköze pedig 2024 februárjában ért földet. Az Intuitive Machines 2025 márciusában másodszor is nekifutott a feladatnak, ekkor viszont az Athena nevű egysége felborult leszállás közben. Az Astrobotic Peregrine nevű eszköze még ennyire sem jutott el: 2024 januárjában visszazuhant a Föld légkörébe, és megsemmisült.
A most bejelentett küldetésekkel a cégek újabb esélyt kapnak a bizonyításra. Az eszközök közé tartozik a SCALPSS nevű kamerarendszer, amely azt vizsgálja, hogyan hatnak a landoló egységek hajtóművei a holdi felszínre, valamint az LRA mérőműszer, amely a visszaverődő lézerfény révén segíti a keringő űreszközök pontosabb helymeghatározását. A műszerek célja, hogy a NASA felmérje a holdi por hatásait, megkönnyítse a jövőbeli leszállásokat, és jobban megismerje a felszínt érő sugárzás jellegét.
Elkezdődött a holdbázis építésének első fázisa
A NASA korábbi bejelentése szerint már 2026-ban útnak indítja a holdbázis-építést megalapozó missziókat. A sorban első, a Moon Base–1 legkorábban 2026 őszén startolhat, a Blue Origin Blue Moon nevű leszállóegységével. A jármű a Shackleton kráter mellett landolna, fedélzetén a SCALPSS kamerarendszerrel és az LRA lézeres mérőeszközzel.
A Moon Base–2 szintén még idén megvalósulhat, és mintegy 500 kilogramm rakományt szállíthat a Holdra. Ehhez az Astrobotic Griffin nevű leszállóegységét vetik be, amelynek része a FLIP névre keresztelt holdjáró is, ez alapozná meg a jövőbeli holdi járművek működését. A Moon Base–3 céldátuma 2026 vége, ezt az Intuitive Machines Nova-C Trinity leszállóegysége teljesítené, olyan eszközökkel, amelyek a holdi felszínt és a mágneses mezőket tanulmányoznák.
Új járművek és a MoonFall-küldetés 2028-ra
A NASA ígérete szerint még idén több mint egy tucat további Moon Base-küldetést jelentenek be. Az űrügynökség azt is közölte, hogy 2028-ra olyan járműveket kíván a Holdra juttatni, amelyek űrhajósok és rakományok szállítására egyaránt alkalmasak – ez kulcslépés a tartós holdi jelenlét felé. A tervezett eszközök között szerepel az Astrolab CLV–1 nevű járműve, amely mintegy 900 kilogrammot nyom, és síkterepen csaknem 10 kilométer/órás sebességre képes, valamint a Lunar Outpost Pegasus nevű holdautója, amely könnyebb, gyorsabb, és önvezető, távirányítású, illetve manuális üzemmódban is működtethető.
Szintén 2028-ra tervezik a MoonFall nevű misszió indítását, amely négy drónt juttatna a Holdra. A drónok feladata a felszín feltérképezése és alkalmas leszállóhelyek keresése lenne az Artemis-program űrhajósai számára. A Firefly Aerospace eszköze szállítaná őket a Holdhoz, a felszínre azonban önállóan ereszkednének le, az égitest déli pólusánál landolva.
Három fázisban épül a holdbázis
A NASA korábbi közlése szerint a holdbázis három fázisban valósul meg, jelenleg az elsőnél tartanak. Az első fázisban különböző küldetések révén holdjárókat, valamint energiatermelésre, kommunikációra, navigációra és tudományos munkára alkalmas eszközöket juttatnak a Holdra. A második fázisban félig lakható infrastruktúra épül ki, ennek része egy zárt terű holdautó is, amivel az asztronauták már érdemben dolgozhatnak a felszínen. A harmadik fázisban alakul ki a tartós holdbázis, többfunkciós lakóhelyekkel és holdautókkal. Az első fázis a tervek szerint 2029-ig tarthat, ekkor kezdődne a második, a harmadik pedig 2032-ben indulhatna.
A projekt szorosan kapcsolódik az Artemis-programhoz, amelynek célja, hogy ismét embereket juttasson a Holdra. Az ezt megalapozó Artemis–3 küldetést a NASA 2027-re tervezi, az első emberes holdra szállást végrehajtó Artemis–4 pedig 2028-ban indulhat. Sajtóértesülések szerint ez az időpont meglehetősen optimista, mivel könnyen előfordulhat, hogy nem készülnek el időben a holdra szálláshoz szükséges űrruhák. Az Artemis–5-től kezdve a NASA rendszeresen, legalább félévente szeretne űrhajósokat juttatni az égitestre.
A most bejelentett négy küldetés és a 2028-ra tervezett járművek azt jelzik, hogy a holdbázis első fázisa gyorsuló ütemben halad, miközben az Artemis-program emberes küldetései körül továbbra is bizonytalanság övezi a pontos időpontokat. Nyitott kérdés marad, hogy a most kiválasztott három cég ezúttal sikeresen teljesíti-e a rábízott landolásokat, miután korábbi próbálkozásaik közül több is kudarccal végződött.
