Folytatódott a 2015-ös párizsi merényletsorozat tetteseinek bírósági tárgyalása Párizsban. A hat évvel ezelőtti terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó a belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán ölt meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített.
A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.
A terroristák közül egyedül Salah Abdelam maradt életben, aki a jelenlegi per fővádlottja. Ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat. Kihallgatása a kilenc hónapos perben a többi vádlotthoz hasonlóan csak 2022 elején várható.
A merénysorozat ügyében egy hete kezdődött perben a bizonyítási eljárás előtt az esküdtszék elnöke mind a 14 jelenlévő vádlottnak szót adott annak érdekében, hogy "spontán nyilatkozatot" tegyenek az ellenük felhozott vádpontokról. Salah Abdeslam kijelentette, Franciaországnak azért kellett elszenvednie a támadásukat, mert részt vett az Iszlám Állam terrorszervezet elleni katonai támadásokban.
„Franciaországot támadtuk meg, a lakosságot, civileket vettünk célba, de ebben nem volt semmi személyes. A francia repülőgépek, amelyek az Iszlám Államot bombázzák, nem tesznek különbséget férfi, nő és gyerek között. Azt akartuk, hogy Franciaország ugyanazt a fájdalmat élje át, amit mi” - jelentette ki a 32 éves francia-marokkói fővádlott.
Mintegy öt percen át beszélt arról, hogy azok, akiket az esküdtszék előtt eddig tanúvallomást tett nyomozók "terroristáknak, dzsihadistáknak, radikalizáltnak" neveztek, azok valójában olyan "muzulmánok", akik az "autentikus iszlámot" képviselik. A hatalmas tárgyalóteremben a túlélők és az áldozatok hozzátartozói közül többen sírni kezdtek, mások rezzenéstelen arccal hallgatták a fővádlottat.
