Hétfőn megszavazta az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást. A döntésnek uniós tétje is volt, mivel Magyarország a múlt héten jelezte, hogy ha a jogszabály átmegy, akkor nem gördít akadályt az Ukrajnával folyó csatlakozási tárgyalások következő szakasza elé.
Az Euronews az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy a 450 tagú törvényhozásban 266 képviselő támogatta az előterjesztést. A portál szerint az elfogadás elősegíti, hogy megnyílhasson a csatlakozási tárgyalások második és harmadik klasztere. Budapest korábbi jelzése alapján egyelőre technikai jellegű szakasz indulhat el.
Egyeztetett egymással a magyar és az ukrán külügyminiszter
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a szavazás napján Luxemburgban, a Külügyek Tanácsának ülése mellett egyeztetett Orbán Anitával, a magyar külügyminiszterrel, amiről az X-en tett közzé bejegyzést. A miniszter szerint a módosítással Kijev az 1. klaszterhez kapcsolódó kötelezettségvállalásait teljesíti, és az EU legjobb gyakorlatához igazítja az európai nemzeti kisebbségek oktatási jogait.
Szibiha azt írta, hogy várhatóan másnap születhet hivatalos uniós döntés a „Belső piac” elnevezésű 2. és a „Versenyképesség és inkluzív növekedés” című 3. klaszter megnyitásáról is. A miniszter megköszönte a magyar fél konstruktív hozzáállását és hozzátette, hogy a két fél kölcsönösen gratulált egymásnak a kétoldalú megállapodások teljesítéséhez.
„Nem unom megismételni: nincs jobb módja Ukrajna magyar nemzeti kisebbsége jogai és biztonsága garantálásának, mint Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozása.” – írta Andrij Szibiha.
A bejegyzés szerint a megbeszélésen az Európai Tanács közelgő ülésének napirendje is szóba került. Szibiha arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy Oroszország fokozta a Kijev és más ukrán városok elleni támadásokat.
Kedveznek a kisebbségi nyelveknek az oktatási intézményekben
Szerhij Babak, a parlament oktatási bizottságának elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés Ukrajna őshonos népeinek, valamint azoknak a nemzeti kisebbségeknek az oktatási jogait rendezi, amelyek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik. Babak szerint az európai integrációs vállalások egyik fontos elemének teljesítését is szolgálja a javaslat.
Az Ukrinform ismertetése alapján a módosítás érinti az iskolai oktatást, az oktatási dokumentumok kiállítását, a külső értékelések rendjét, továbbá megőrzi bizonyos intézmények különleges jogállását. Az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, viszont azokban az iskolákban, ahol őshonos nép vagy uniós hivatalos nyelvet beszélő kisebbség nyelvén tanuló osztályok működnek, ott a törvény garantálja e nyelv használatát is az államnyelv mellett. Ez a tanításra, valamint az intézmény épületében és területén folyó kommunikációra is vonatkozik.
A jogszabály alapján nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphatnak az olyan iskolák, ahol a diákok több mint fele uniós hivatalos nyelvnek számító kisebbségi nyelven tanul.
A fejleményekről Orbán Anita is beszámolt Facebook oldalán:
