Miközben Európában erdőtüzek pusztítanak, Ázsiában pedig áradások okoznak pusztítást, a bolygó klímájának szempontjából kulcsfontosságú Amazonas-medencét egy súlyos aszály fenyegeti az El Niño hatására – írja a Guardian. A jelenség komoly aggodalmat kelt a szakértők, az erdővédők és az élelmiszertermelők körében egyaránt, a tudósok szerint ugyanis a mostani El Niño az elmúlt 150 év legerősebb eseménye lehet.
A legrosszabb időzítés
Az előrejelzések szerint az El Niño csúcspontja a világ legnagyobb trópusi esőerdője számára a lehető legrosszabbkor következik be: az október és december közötti száraz évszak végén, amikor a folyók vízszintje amúgy is a legalacsonyabb, az aljnövényzet pedig várhatóan teljesen kiszárad. Ez rendkívül sebezhető időszakot teremt egy olyan erdő számára, amely globálisan fontos szerepet játszik az éghajlat stabilizálásában.
Az Amazonas mellékfolyói a bolygó fő édesvízforrásai közé tartoznak, a körülöttük élő erdő fái pedig hatalmas mennyiségű nedvességet szívnak fel és pumpálnak a légkörbe, ezzel hűtve és öntözve egy egész kontinenst. Az itt található milliárdnyi fa és növény emellett óriási mennyiségű szén-dioxidot köt meg, ez a funkció pedig bármilyen gyengülés esetén növeli az instabilitás, az élelmiszer-bizonytalanság és a szélsőséges időjárás kockázatát.
Az erdő még mindig a 2023–24-es válságot nyögi
A tudósok és az őslakosok szerint az Amazonas-medence még mindig nem heverte ki a 2023–24-es El Niño pusztítását, amely rekord alacsony szintre vitte a világ legnagyobb folyóinak vízszintjét, példátlan tűzvészeket váltott ki, és tömeges halpusztulást okozott. Mivel az Amazonas egyharmadát mára felemésztette a mezőgazdaság és a bányászat, a fák és az aljnövényzet gyúlékonyabbá vált, ami olyan „megatüzek” kialakulásának esélyét növeli, amelyek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak.
A brazil kormány műholdas megfigyeléssel és megnövelt tűzoltói kapacitással próbálja kezelni a problémát, ennek is köszönhető, hogy tavaly az Amazonas leégett területei a legalacsonyabb szintre csökkentek az 1985-ös feljegyzések kezdete óta. Egy év regenerálódás azonban kevés ahhoz, hogy az erdő felkészülten várja a helyiek által „Godzilla El Niñónak” nevezett jelenséget. A brazil meteorológiai ügynökség előrejelzése szerint a szokatlanul erős El Niño késlelteti az esős évszak kezdetét, növeli a hőmérsékletet, kimeríti a folyókat és fokozza a tűzveszélyt.
A negyedik katasztrófa jöhet sorban
Az elmúlt három legerősebb El Niño-jelenség – 1997–98, 2015–16 és 2023–24 – mindegyike katasztrofálisnak bizonyult az Amazonas számára. Jos Barlow professzor, a Lancaster Környezetvédelmi Központ Amazonas-szakértője szerint könnyen elképzelhető, hogy egy negyedik ilyen esemény még súlyosabb krízist okoz.
„Nehéz elképzelni a még súlyosabb aszályok és hőség következményeit.” – mondta Jos Barlow.
Dr. Erika Berenguer, az Oxfordi Egyetem erdészeti szakértője egy egészségügyi hasonlattal szemléltette a helyzetet.
„Ez olyan, mintha már beteg lennél, és közben megfertőződnél. A fertőzés sokkal nagyobb hatással lesz a szervezetedre, mert az immunrendszered már legyengült a betegség elleni küzdelemben.” – mondta Dr. Erika Berenguer.
A szakértők szerint a helyzet 2027-ben is elhúzódhat és súlyosbodhat, mivel körülbelül három hónapos késés van az El Niño Csendes-óceánban elért csúcspontja és a világ más részein bekövetkező hőmérséklet-emelkedés között. A gazdák már most attól tartanak, hogy a forróság és az aszály súlyos hatással lesz a szarvasmarha-tenyésztésre és a szójababexportra is. Az ENSZ előrejelzése szerint az El Niño miatt jövőre további 50 millió ember szembesülhet súlyos éhezéssel világszerte.
