Hevesen folytatódtak a hétvégén az Etiópia északi részén zajló harcok – írja a Euronews. A helyzet felélesztette a félelmeket, hogy visszatérhet a 2020 és 2022 között dúló háború, amelyben becslések szerint mintegy 600 ezer ember vesztette életét.
Szerda óta újra súlyos összecsapások zajlanak a Tigrayi Népi Felszabadítási Front (TPLF) és a szövetségi kormány erői között. A lázadók repülőtereket foglaltak el, és támadásokat indítottak a szomszédos Afar és Amhara szövetségi államok területére, azt állítva, hogy védelmi háborút folytatnak Abiy Ahmed miniszterelnök kormánya ellen. Vasárnap dróntámadás érte a Tigrai TV székházát is.
Egy humanitárius forrás szerint az Afar régióban fekvő Erebti városa vasárnap esett el súlyos tüzérségi tűz után, a TPLF pedig a mintegy 100 kilométerre keletre lévő Afdeera felé nyomult tovább. Ugyanez a forrás legalább 150 ezerre becsülte azok számát, akik Afarban elhagyták az otthonukat, hozzátéve, hogy pontos adatot lehetetlen megadni.
A kommunikáció péntek óta erősen korlátozott: a távközlési szolgáltatók a telefon- és internetszolgáltatás súlyos zavarairól számoltak be Tigrayben, ami megnehezíti a tudósítást. Sokan attól tartanak, hogy megismétlődik az a blokád, amelyet a szövetségi kormány az előző háború idején vezetett be.
Etiópia a szomszédait vádolja
Birhanu Jula tábornagy, a hadsereg vezérkari főnöke vasárnap azzal vádolta Egyiptomot, Eritreát és Szudánt, hogy támogatják az északi országrészben harcoló fegyveres csoportokat. A hadsereg YouTube-csatornáján azt mondta, olyan erőkkel harcolnak, amelyek szervezetten, szövetségben szolgálják külső hatalmak érdekeit. Szudán fegyveres erői vasárnap késő este közleményben utasították el a vádakat, megalapozatlannak nevezve azokat.
A TPLF hat másik fegyveres csoporttal együtt koalíciót hozott létre Abiy kormányának megdöntésére és egy átmeneti adminisztráció hatalomra juttatására. A szövetségben részt vesznek az amhara nacionalista Fano milíciák is, amelyek az előző háborúban a szövetségi csapatok oldalán harcoltak a TPLF ellen, valamint az Oromo Felszabadítási Hadsereg. A koalíció így az ország 12 szövetségi államából hatot fog össze.
A dzsibuti folyosó a tét
A TPLF afari támadásának célja, hogy elvágja a Dzsibuti felől érkező utánpótlási útvonalakat. Ezen bonyolódik Etiópia nemzetközi kereskedelmi forgalmának szinte teljes egésze, köztük az üzemanyag-szállítmányok.
Jalale Getachew Birru, az ACLED Kelet-Afrikáért felelős vezető elemzője az Euronewsnak megosztott elemzésében úgy fogalmazott, hogy a szövetségi kormány egyelőre kezelhető kihívásnak tekinti a kiújult harcokat, mert a Dzsibuti felé vezető folyosó nyitva maradt, és a kormányerők vissza is foglaltak területeket. Hozzátette: a TPLF afari előrenyomulása megváltoztathatja ezt, ha veszélybe sodorja a Semera-Dzsibuti útvonalat. Az elemző szerint az útvonal ellenőrzése jelentős alkupozíciót adna a lázadóknak, a folyosó megbénítása ugyanakkor szembeállítaná őket Dzsibutival.
Az ENSZ és az Afrikai Unió is aggódik
Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője közölte, hogy a világszervezetet különösen aggasztják a drónok bevetéséről szóló jelentések és a civileket ért incidensek. Az Afrikai Unió a lehető legnagyobb önmérsékletre szólított fel, és sürgette a pretoriai megállapodás keretében elindított tárgyalások folytatását.
Laetitia Bader, a Human Rights Watch Afrika-részlegének igazgatóhelyettese szerint a civileket fenyegető veszély olyan időszakban terjed, amikor csökkent a diplomáciai figyelem és a helyzet nyomon követése. A térség szerinte már most is súlyos emberi jogi és humanitárius válságokkal küzd.
