Az Európai Parlament július 8-án, szerdán fogadott el egy jogi kötőerővel nem rendelkező határozatot Ukrajna EU-csatlakozási erőfeszítéseiről. A 460 igen, 136 nem és 59 tartózkodás mellett elfogadott szöveg üdvözli Ukrajnának a háború ellenére bevezetett reformjait, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy Volodimir Zelenszkij egy ukrán alakulatot az egykori Ukrán Felkelő Hadseregről nevezett el, ami diplomáciai konfliktust okozott Ukrajna és Lengyelország között -írja az Index.
Diplomáciai vitát váltott ki az elnevezés
Karol Nawrocki lengyel elnök a lépés miatt visszavonta a Zelenszkijnek adott legmagasabb állami kitüntetést, amire válaszul Zelenszkij nem vett részt a június végén Gdanskban tartott Ukrajna-újjáépítési konferencián. A lengyelek az ukrán elnök azon döntését bírálták, hogy egy alakulatot a második világháborús Volhíniában és Kelet-Galíciában etnikai tisztogatást végrehajtó Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tagjairól nevezett el – az UPA felel több mint százezer lengyel haláláért. Kijev elismerte, hogy az UPA tömeggyilkosságot követett el a lengyelek ellen, de elutasítja, hogy népirtás történt volna, és a névválasztást azzal indokolta, hogy az UPA-t az ország függetlenségéért harcoló erőként tisztelik Ukrajnában.
Az eset alááshatja a jószomszédi viszonyt Ukrajna és Lengyelország között, ezért a megbékélés érdekében a helyzet enyhítésére szólítják fel Kijevet.
az Európai Parlament elfogadott határozata
Korrupció elleni küzdelmet és jogállamiságot sürgetnek
A szöveg többi része dicséri Ukrajna tavalyi erőfeszítéseit a reformok terén, hangsúlyozva, hogy azokat a háború ellenére hajtja végre. Ugyanakkor további lépéseket sürgetnek a korrupció elleni küzdelemben és a jogállamiság megerősítésében. Az EU-csatlakozás kapcsán a parlament üdvözölte az első tárgyalási klaszter megnyitását, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok kormányaiból álló Tanács a következő klasztereket is hamarosan megnyitja.
Az Európai Parlament konstruktív vitát szorgalmaz Ukrajna európai integrációjának előmozdításáról, mivel az ország csatlakozása a parlament szerint az EU stratégiai érdeke. A határozat szerint a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy Oroszország megpróbálja aláásni a tagjelölt országokban a közvéleményt, ezért az EU-nak növelnie kellene erőfeszítéseit a csatlakozások előmozdítása kapcsán. Oroszországgal szemben a gazdasági nyomás további növelését látják szükségesnek, mivel csak így lehet tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A határozat emellett elutasítja a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció nyomásgyakorlását az ukrajnai választások mihamarabbi megtartása kapcsán, hangsúlyozva, hogy megfelelő időt kell biztosítani a szabad és tisztességes választások megtartásához a hadiállapot feloldása után.
Megosztott magyar szavazatok
A határozatot a magyar EP-képviselők közül mindössze Dobrev Klára és Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselői szavazták meg, míg a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna, valamint a jelen lévő fideszes képviselők leszavazták azt. A Tisza Párt hétfős delegációja nem szavazott, a szavazástól pedig távol maradt a fideszes Deutsch Tamás, Ferenc Viktória és Schaller-Baross Ernő is.
Az Európai Parlament Ukrajna mellett Moldova és Szerbia tavalyi erőfeszítéseiről is szavazott: Moldovát az elmúlt egy évben bevezetett reformok miatt szintén dicsérte, míg Szerbia esetében megállapította, hogy bár a kormány papíron elkötelezett az EU-csatlakozás mellett, ez valódi lépéseken nem tükröződik, és jogállamisági reformokra, valamint megerősített demokratikus intézményekre lenne szükség. A Moldováról szóló határozatot a Tisza Párt és a DK szavazta meg, a Mi Hazánk ellenezte, a Fidesz–KDNP tartózkodott, a Szerbiáról szóló szövegre pedig a Tisza és a DK igennel, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk nemmel voksolt.
