Újabb diplomáciai jégkorszak köszöntött be a közép-európai kapcsolatokba, miután Petr Pavel cseh államfő súlyos kijelentéseket tett a magyar külügy vezetésére vonatkozóan. Az elnök a CT24 cseh hírcsatornának adott interjújában arról beszélt, hogy Csehországnak alapjaiban kellene újragondolnia a Magyarországgal fenntartott viszonyát. Pavel szerint Szijjártó Péter tevékenysége immár közvetlen kockázatot jelent a szövetségesi rendszerek biztonságára.
A felháborodás hullámait a Vsquare tényfeltáró portál legfrissebb jelentése indította el, amely egy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti, korábban nem ismert telefonbeszélgetés részleteit hozta nyilvánosságra.
Lavrov kérése: Oligarchák mentése a szankciók alól
A kiszivárgott információk szerint a hívásra még 2024 augusztusában került sor, közvetlenül Szijjártó egyik moszkvai látogatását követően. A beszélgetés során Lavrov egy konkrét és kényes kérést intézett magyar kollégájához: járjon közbe annak érdekében, hogy az Európai Unió vegye le a szankciós listáról Gulbahor Iszmajlovát, a hírhedt orosz oligarcha, Aliszer Uszmanov húgát.
A kérés nem maradt visszhang nélkül Brüsszelben sem, hiszen Magyarország korábban már többször próbált könnyítéseket elérni bizonyos orosz üzleti körök számára, ám a Lavrovval folytatott közvetlen egyeztetés ténye most új megvilágításba helyezi ezeket a törekvéseket. Petr Pavel szerint ez a fajta háttéralku szembemegy az EU és a NATO alapvető értékeivel és szabályaival.
Pavel: Szijjártó Péter teljesen megbízhatatlan
A cseh államfő nem finomkodott, amikor a magyar külügyminiszter hitelességét értékelte. Pavel úgy véli, Budapest „érzékeny, ha nem is titkos információkat” oszthat meg ellenfelekkel, ami gyengíti a kollektív védelmet. Az elnök szerint a cseh diplomáciának drasztikus lépéseket kellene fontolóra vennie.
„Gyakorlati szinten ez – legalábbis az én szemszögemből – azt jelentené, hogy minden kapcsolatot korlátoznánk Szijjártó Péterrel, mert ő teljesen megbízhatatlan. És biztosan a miniszterelnök is tudott erről. Úgy gondolom, hogy az ilyen dolgokat egyszerűen nem lehet csak úgy elnézni” – jelentette ki a cseh elnök.
Pavel szerint Magyarország viselkedése elfogadhatatlan egy olyan közösségben, amely közös biztonságra és bizalomra épül. Az államfő javaslata szerint Prágának felül kellene vizsgálnia, milyen típusú információkat és milyen mélységben oszt meg a jövőben a magyar féllel.
Prágai belviszály: Az elnök és a kormány feszültsége
Bár az államfő szavai súlyosak, Csehországban a külpolitikai irányvonal meghatározása nem az elnök, hanem a kormány hatásköre. Ezt sietett leszögezni Petr Macinka, az Andrej Babiš vezette kormány külügyminisztere is. Macinka szerint Pavel véleménye ebben a kérdésben „nem releváns”, mivel a kormány továbbra is a párbeszéd híve Budapesttel.
Az Orbán Viktorral szoros, szövetségesi viszonyt ápoló Andrej Babiš miniszterelnöksége alatt a cseh-magyar kapcsolatok pragmatikusabb alapokon nyugszanak, így a prágai kabinet láthatóan igyekszik tompítani az államfő által generált feszültséget. Ugyanakkor a cseh politikai élet megosztottsága jól mutatja, hogy a magyar kormány „különutas” politikája és az orosz kapcsolatok intenzitása már a visegrádi szövetségesek körében is mély repedéseket okoz.
A kérdés most az, hogy a kiszivárgott telefonbeszélgetés után Brüsszelben vagy a NATO központjában indítanak-e vizsgálatot a lehetséges információszivárgások miatt, vagy a prágai elnöki palota kritikája marad az egyetlen látványos reakció az ügyben.
