Deutsch-Lazsányi Erika, a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szakszövetség Technikai Bizottságának elnöke lemondott vezető pozíciójáról – erősítette meg a Magyar Hang értesüléseit Bencze György szövetségi elnök. A lemondás hátterében kiskorú versenyzőket ért fizikai és verbális bántalmazásokra vonatkozó vádak, valamint egy folyamatban lévő nemzetközi vizsgálat áll.
Bencze György a közgyűlést tájékoztatta a döntésről:
„Deutsch-Lazsányi Erika 2026. március 24-én mondott le szövetségünk Technikai Bizottságának elnöki posztjáról, melynek hatályául május 14-ét – a 2026-os várnai Európa-bajnokságra történő nevezések határideje – jelölte meg." – Bencze György, szövetségi elnök
Deutsch-Lazsányi Erika 2012 decembere óta a fideszes politikus Deutsch Tamás felesége. A szakágban betöltött szerepe messze túlmutat a bizottsági elnökségen: a hazai szövetség döntéseire és életére egyaránt nagy befolyást gyakorolt. A Szabad Európa már 2024 végén részletesen foglalkozott az ügygyel, összegyűjtve azokat a fizikai és verbális atrocitásokat, amelyek kiskorú és fiatalkorú versenyzőket értek.
Nemzetközi vizsgálat és kivált szövetség
A botrány gyökerei a Magyar Torna Szövetséghez (MATSZ) nyúlnak vissza: a nemzetközi tornaszövetség (FIG) által támogatott, svájci székhelyű etikai szervezet, a Gymnastics Ethics Foundation (GEF) tavaly vizsgálatot indított Magyarországon. A meghallgatások 2025-ben zajlottak, azonban a GEF sem a folyamatról, sem az eredményéről nem tájékoztatta a MATSZ-t – tudatta a lap megkeresésére Magyar Zoltán, a Magyar Torna Szövetség elnöke, aki egyben felkérte a ritmikus gimnasztika-szövetség elnökét, hogy tekintse át a nyilvánosság előtt elhangzott állításokat, és tegyen lépéseket a vizsgálat érdekében.
A Magyar Ritmikus Gimnasztika Szakszövetség egy éve vált ki a MATSZ égisze alól, önálló szervezetként működik tovább. Néhány napja több volt válogatott tornász és egy szülő is névvel vállalva számolt be nyilvánosan a tapasztalt visszaélésekről. Deutsch-Lazsányi Erika a Magyar Hangnak korábban tagadta a vádakat, a kritikák mögött „személyes sértettséget, bosszúvágyat, teljesítmény nélküli hatalmi törekvéseket, valamint sportpolitikai és politikától túlfűtött közéleti okokat" nevezett meg.
