Donald Trump amerikai elnök minden eddiginél élesebb hangnemben figyelmeztette az Egyesült Államok szövetségeseit: a NATO „nagyon rossz jövő” elé néz, ha a tagállamok nem vállalnak aktív szerepet a Hormuzi-szoros megnyitásában. A Financial Timesnak adott exkluzív interjújában az elnök világossá tette, hogy a katonai szövetség egyoldalúságát nem tűri tovább, és elvárja a „haszonélvezők” hozzájárulását a globális energiaellátás védelméhez.
Az amerikai–izraeli–iráni háború harmadik hetében a Hormuzi-szoros vált a világpolitika legforróbb pontjává. Trump szerint tarthatatlan, hogy az Egyesült Államok viselje a biztonság garantálásának minden terhét, miközben Európa és Kína sokkal nagyobb mértékben függ az Öböl-menti kőolajtól.
Diplomatikus nyomásgyakorlás Kína felé
Az elnök nemcsak a NATO-partnereket, hanem Pekinget is sarokba szorította. Bejelentette, hogy késleltetheti a Hszi Csin-ping kínai elnökkel e hónap végére tervezett csúcstalálkozóját, amennyiben Kína nem tesz konkrét lépéseket a szoros biztonságáért.
„Kína az olajának 90%-át a szoroson keresztül kapja. Csak az a helyénvaló, hogy azok, akik a szoros haszonélvezői, segítsenek abban, hogy semmi rossz ne történjen ott” – érvelt Trump.
A Fehér Ház és Peking közötti feszültséget tovább fokozza, hogy miközben Scott Bessent pénzügyminiszter Párizsban tárgyal kínai kollégájával a kereskedelmi egyezményekről, Trump a találkozó elhalasztásával fenyeget. Az elnök szerint Washingtonnak „tisztán kell látnia” Peking szándékait, mielőtt bármilyen magas szintű látogatásra sor kerülne.
NATO: „Ez nem egy egyirányú utca”
Trump az interjúban felidézte az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást is, párhuzamot vonva a mostani helyzettel. Úgy véli, az Egyesült Államoknak nem volt kötelessége segíteni Európát az orosz–ukrán konfliktusban, most viszont elvárja, hogy Európa „ott legyen nekik”.
-
Konkrét igények: Az elnök szerint a szövetségeseknek hadihajókat, különösen aknakeresőket (minesweepers)kellene a térségbe vezényelniük, mivel az iráni erők tengeri aknákkal és drónokkal teszik kockázatossá a hajózást.
-
A brit szövetséges kritikája: Trump élesen bírálta Keir Starmer brit miniszterelnököt is, amiért London csak azután ajánlott fel két hajót, hogy az amerikai erők már „megsemmisítették a veszélyforrások nagy részét”. Mint fogalmazott: „Nekünk a győzelem előtt kellenek a hajók, nem utána.”
Muted reakciók a nemzetközi koalícióra
Bár a Trump-adminisztráció a Wall Street Journal szerint már ezen a héten bejelentheti a „Hormuz-koalíció” megalakulását, a fogadtatás eddig vegyes.
-
Ausztrália és Japán egyelőre kizárta, hogy hadihajókat küldjön a térségbe.
-
Dél-Korea még vizsgálja a lehetőségeit.
-
Németország pedig határozottan elutasította az aktív részvételt a konfliktusban.
A piaci bizonytalanság közepette az olajárak továbbra is 105 dollár körül mozognak, miközben a világ feszülten figyeli, hogy Trump fenyegetése a NATO jövőjéről csupán tárgyalási taktika, vagy egy valódi, mélyreható geopolitikai váltás előszele.
