Egyre határozottabban keresi az Európai Unió a módját annak, hogyan lépjen túl a döntéshozatalt bénító nemzeti vétókon, különösen az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a politikai akarat erősödik, a jogi út azonban továbbra is kockázatos és összetett – derül ki az Euronews elemzéséből.
A számok önmagukért beszélnek: 2011 óta 15 tagállam összesen 38 alkalommal élt vétóval az EU-ban, ebből Magyarország 19 esetben, vagyis messze a legtöbbször – derül ki Michal Ovádek, a University College London tanára által összeállított adatsorból. Nem véletlen, hogy Brüsszelben egyre többen mondják: elég volt az obstrukcióból.
Ukrajna ügye megmutatta az új irányt
Az Euronews szerint az Ukrajnának megszavazott 90 milliárd eurós támogatás elfogadásának módja már előrevetíti, merre halad az Unió. A „tettre készek koalíciója” számára az egyhangúság már nem jelent áthághatatlan akadályt. Az Orbán-kormány Ukrajna-politikájában kulcselem lett a vétó, erre válaszként került előtérbe a megerősített együttműködés, illetve egy másik, jogilag vitatott eszköz.
Amikor az ukrán hitelről volt szó, végül a súlyos gazdasági válság esetére szolgáló 122-es cikkely alkalmazása került napirendre. Ez lehetővé teszi, hogy az EU rendkívüli körülmények között gyorsabban döntsön, megkerülve az egyhangúság követelményét.
Mikuláš Dzurinda, volt szlovák miniszterelnök, jelenleg a Martens Központ igazgatója szerint Friedrich Merz német kancellárnak és Emmanuel Macron francia elnöknek is elege van az eddigi szavazási rendből, amely gyakran egyetlen tagállam kezébe ad blokkoló hatalmat.
Miért nem szüntetik meg egyszerűen a vétót?
A probléma gyökere, hogy a vétó intézményének felszámolásához alapszerződés-módosításra lenne szükség, amit Magyarország biztosan ellenezne, de más tagállamok részéről is komoly ellenállás várható. Ezért Brüsszelben „kreatívabb” jogi megoldások kerültek előtérbe.
Egy uniós diplomata az Euronewsnak elmondta: az Európai Bizottság egyre gyakrabban olyan jogi keretekbe csomagolja javaslatait, amelyeknél nem szükséges minden tagállam egyetértése. Ilyen például az orosz energiahordozók kivezetése, amelyet minősített többséggel hagynának jóvá. Magyarország és Szlovákia azonban már jelezte, hogy az Európai Bírósághoz fordul.
Többsebességes Európa, pragmatikus föderalizmus
Ukrajna ügyében ugyanakkor jól látszik, hogy az azonosan gondolkodó tagállamok hajlandók összefogni. Mario Draghi, volt olasz miniszterelnök ezt nevezte jelentésében „pragmatikus föderalizmusnak”: mivel a teljes szövetségi modell politikailag nem reális, az EU részmegoldásokkal halad előre.
A többsebességes Európa nem új keletű jelenség – elég a schengeni övezetre gondolni –, és az elemzés szerint ez a logika kiterjeszthető a védelemre és a pénzügyekre is. A kétharmados döntési opció különösen a bővítésnél válhat kulcsfontosságúvá.
Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány régióigazgatója szerint ugyanakkor visszaüthet, ha az EU tartósan átlép az ellenző tagállamok feje fölött. Nemcsak az orosz gáz és olaj ügyében, hanem a befagyasztott orosz vagyon felhasználásánál és a 122-es cikkely alkalmazásánál is várhatóak perek. Egyes elemzők szerint Magyarország nem is esélytelenül perelhet.
Ahogy Hegedűs fogalmazott: „természetesen tudjuk, hogy a döntés 18–24 hónapon belül várható, vagyis a következő hónapokat kell túlélni. Tehát ez hosszú távú probléma, az Unió görgeti maga előtt.”
Az Euronews elemzése végül arra hívja fel a figyelmet: a vétó sok tagállam szemében továbbra is az utolsó eszköz a nemzeti érdekek védelmére, ezért egyelőre nem világos, hogy mindenki hajlandó lenne-e gyengíteni az intézmény erejét.
