Sulyok Tamás köztársasági elnök nem tervezi a távozását a hivatalából, és határozottan visszautasítja Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig szabott lemondási ultimátumát. Az államfő az Indexnek adott interjúban kifejtette, hogy az Alaptörvény védelmére tett esküt, a feladatait a hatályos jogi keretek között végzi, így jelenleg semmilyen alkotmányos vagy jogi indok nem létezik, amely megalapozná a lemondását. Kiemelte, hogy amíg a hivatal gyakorlása nem válik lehetetlenné, addig eleget tesz a vállalt megbízatásának.
Politikai igény az elnöki szerep újraértelmezésére
A köztársasági elnök szerint Magyar Péter parlamenti székfoglaló beszéde és az azt követő reakciók egyértelművé tették, hogy komoly politikai szándék jelent meg az államfői funkciók és hatáskörök átalakítására. Sulyok Tamás úgy látja, hogy személyén keresztül maga az intézmény került a politikai átértelmezési törekvések célkeresztjébe.
Az államfő hangsúlyozta, hogy egy harminchat éve lényegében változatlan formában működő intézmény újragondolása legitim politikai igény lehet, de ennek a folyamatnak a jog szintjén kell megjelennie. Partnerként tekint az ilyen jellegű szakmai diskurzusokra, de rámutatott: az európai és nemzetközi alkotmányos mérce szerint még a látszatát is kerülni kell annak, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat burkolt vagy nyílt célja egy már megválasztott közjogi tisztségviselő elmozdítása legyen.
Kormányváltás történt, nem rendszerváltás
Az államfő visszautasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az április 12-i választások nyomán rendszerváltás történt volna Magyarországon. Emlékeztetett arra, hogy a diktatúra lebontásával a valódi rendszerváltás 1990-ben zajlott le, azóta pedig egy demokratikus jogállam működik, ahol a parlamenti választásokon kormányok váltják egymást.
Arra a kérdésre, hogy a Tisza Pártra leadott közel 3,4 millió szavazat fényében hogyan képes kifejezni a nemzet egységét, Sulyok Tamás kifejtette: a köztársasági elnök nem politikai, hanem közjogi egységet testesít meg. Ez az egység a többségre, a kisebbségre és azokra is vonatkozik, akik nem politizálnak aktívan. Az államfő szerint a plurális társadalom sokszínűségét a jog tudja egységbe fogni, a köztársasági elnök pedig azzal teszi ezt meg, hogy a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik.
Kampányidőszak és a pártatlanság megőrzése
Az interjúban szóba kerültek a választási kampány során eldurvuló közbeszédet és a gyermekvédelmi intézményekben történt bántalmazásokat érintő kritikák is. Sulyok Tamás elmondta, hogy a kampányidőszakban az államfői megszólalások rendkívül érzékenyek, mivel könnyen kétségbe vonhatják a pártatlanságát, ezért a háttérben maradás elvét követte.
A gyermekvédelem kapcsán emlékeztetett, hogy korábban közleményben vállalt szolidaritást az áldozatokkal, és több intézményt is meglátogatott, de amíg a hatóságok és a megfelelő állami szervek végzik a munkájukat a folyamatban lévő eljárásokban, addig az államfőnek nincs jogköre beavatkozni a szakmai vagy pártpolitikai vitákba.
Együttműködés az új kormánnyal
A miniszterek kinevezése kapcsán az elnök elárulta, hogy a Sándor-palotában zajló beszélgetések Magyar Péterrel és a kormánytagokkal őszinte, tárgyszerű és udvarias légkörben teltek. Bár a miniszterelnök kérésére a klasszikus, hivatalos közös fotók nem készültek el, az államfő saját fotóstábja megörökítette a kézfogásokat. Sulyok Tamás nem tartja fontosnak, hogy utólag levágták az egyik hivatalos MTI-fotóról, mivel számára a közjogi aktus és a mindenkori kormánnyal való alkotmányos együttműködés a mérvadó, nem pedig a képek huszonegyedik századi funkciója.
