A román Legfelsőbb Bíróság történelmi jelentőségű ítéletet hozott: nemcsak a vakcinagyártók, hanem az állam is perelhető, ha az oltás súlyos egészségkárosodást okozott, és bizonyítható, hogy állami mulasztás is közrejátszott.
A határozat nem az oltások káros voltát ismeri el, hanem azt üzeni, hogy rendkívüli helyzetekben sem sérülhet az egyéni jogvédelem.
Victor Alistar, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék szóvivője az Antena 3 CNN műsorában hangsúlyozta:
„A jogállamiság nem szünetel szükségállapot idején sem.”
Szerinte a döntés a jogorvoslathoz való jog megerősítéséről szól, nem pedig a vakcinák veszélyességéről.
Az ügy: egy Szilágy megyei nő pere nyomán született precedens
A döntés hátterében egy Szilágy megyei nő keresete áll, aki a Covid-oltást követően trombózist kapott, és 100 ezer eurós kártérítést valamint havi 1000 eurós támogatást követelt.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, mondván, az állam ilyen ügyekben nem perelhető. A kolozsvári ítélőtáblaazonban másodfokon helyt adott a keresetnek, és ezt a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette.
A bírói indoklás kimondja: a speciális termékfelelősségi törvény nem zárja ki a polgári jogi kártérítés lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ügyeket többé nem lehet formai okokból elutasítani – a bíróság érdemben tárgyalhatja a kártérítési igényt.
Fontos jogállami üzenet – nem automatikus kártérítés
A döntés nem garantál automatikus kártérítést, a felperesnek kell bizonyítania, hogy az állami szervek hibája vagy mulasztása is szerepet játszott a károsodásban.
Ez a gyakorlat a jogállamiság erősítése szempontjából is mérföldkő, hiszen a bíróságok mostantól nem háríthatják át kizárólag a felelősséget a gyártókra.
Nemzetközi precedensek – más országokban már működnek kompenzációs rendszerek
Románia nem egyedül hozott ilyen döntést. Több európai országban állami kártalanítási mechanizmus működik az oltási mellékhatások ritka, de súlyos eseteire:
-
Egyesült Királyság: az oltáskárosodási kompenzációs program akár 120 ezer font (kb. 50 millió forint)egyszeri, adómentes kártérítést nyújt azoknak, akik bizonyítottan súlyos egészségkárosodást szenvedtek. A brit állam már 1,7 milliárd fontot különített el e célra.
-
Olaszország: 50 millió eurós alapot hoztak létre az oltási szövődmények áldozatainak.
-
Németország: tartományi szinten működik kártalanítás; 2024-ig több mint 11 ezer kérelmet nyújtottak be, de csak néhány száz esetben ítéltek meg kártérítést.
-
Skandináv országok (pl. Dánia, Finnország, Svédország) minden engedélyezett oltás után biztosítanak kompenzációt, míg Franciaország és Németország csak az államilag ajánlott vakcinákra terjeszti ki a jogosultságot.
Az Európai Számvevőszék 2022-es jelentése szerint jelenleg 11 uniós tagállamban működik ilyen rendszer.
A döntés társadalmi üzenete
A román ítélet a nemzetközi trendhez illeszkedik: nem az oltások veszélyességét, hanem a jogi elszámoltathatóságot és az állami felelősségvállalást erősíti.
Ha valaki bizonyítani tudja, hogy egészségkárosodását az oltás és az állami hibák együtt okozták, joga van jogorvoslatot kérni.
Alistar szavaival:
„Ha mégis baj történik, az állam nem fordíthatja el a fejét, hanem kötelessége segítséget nyújtani.”
A döntés így nem gyengíti, hanem erősítheti a közbizalmat a védőoltásokban – hiszen az állam felelősséget vállal még a ritka, kivételes tragédiák esetében is.
