Már saját politikai családján belül is kemény visszajelzéseket kapott Ursula von der Leyen, miután a szerdai évértékelő beszédében Izrael szankcionálását és az EU–Izrael társulási megállapodás egyes gazdasági elemeinek felfüggesztését javasolta. A német politikus, aki az Európai Néppárt (EPP) tagja, eddig is fokozódó nyomás alatt állt, hogy keményebben lépjen fel Izraellel szemben – most azonban saját pártcsaládjának bajor szárnya is élesen bírálta a terveket - írta a Politico.
Alexander Hoffmann, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) frakcióvezetője a Politico Berlin Playbooknak nyilatkozva úgy fogalmazott:
„Izraelnek hátat fordítani nem lehet opció Németország számára. Remélem, a Bizottság elnöke átgondolja a javaslatait és visszavonja azokat.”
A CSU-s politikus szerint az egyoldalú nyomásgyakorlás nem közelebb visz a békéhez, hanem éppen azt éri el, amit a terrorszervezetek, például a Hamász akarnak. „A barátokat lehet, sőt kell is kritizálni, de szankcionálni őket nem lehet” – tette hozzá.
Német belpolitikai feszültség
A kérdés Berlinben is éles törésvonalakat hozott felszínre. Friedrich Merz kancellár pártszövetsége – amely a CDU-t és a CSU-t foglalja magában – egyre megosztottabb Izrael ügyében. Bár Németország hagyományosan Izrael egyik legerősebb európai támogatója, Merz az utóbbi hónapokban szokatlanul éles kritikákat fogalmazott meg a jeruzsálemi kormány lépéseivel kapcsolatban, ugyanakkor óvatos maradt az uniós szintű büntetőintézkedéseket illetően.
Merz szerdán kijelentette:
„Nem történt alapvető változás Németország Izraellel kapcsolatos politikájában. Németország a jövőben is kiáll Izrael állama mellett, ez történelmi kötelezettségünk.”
Ugyanakkor nem zárta ki, hogy támogatja von der Leyen javaslatait, de előbb a koalíciós egyeztetések és az Európai Tanács belső vitái lezajlanak.
Növekvő koalíciós megosztottság
A kormányban a CSU politikusai a leghatározottabb Izrael-pártiak, míg a koalíció másik tagja, a szociáldemokrata SPD egyre határozottabban követeli a keményebb fellépést. A CDU eközben középutas álláspontot képvisel: Jürgen Hardt külpolitikai szóvivő például nyitott lenne a szélsőséges izraeli miniszterek elleni szankciókra, de az EU–Izrael gazdasági együttműködés korlátozását kontraproduktívnak nevezte.
Mivel az EU–Izrael társulási megállapodás egyes részeinek felfüggesztéséhez minősített többség, míg miniszteri szankciókhoz egyhangú döntés szükséges, a német kormány álláspontja döntő lehet az uniós egyeztetéseken.
A viták októberben az Európai Tanács napirendjére kerülnek, de von der Leyen javaslatai már most megmutatták, mennyire megosztott nemcsak az EU, hanem a német belpolitika is az Izraellel kapcsolatos fellépés kérdésében.