Megszületett a hivatalos végeredmény: Karol Nawrocki, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló történész lett Lengyelország új államfője, miután a szavazatok 50,89 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban. A lengyel országos választási bizottság (PKW) hétfő hajnalban hozta nyilvánosságra az adatokat.
Nawrocki – aki jelenleg a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke – több szavazatot kapott, mint a leköszönő elnök, Andrzej Duda 2020-ban, és így legyőzte kihívóját, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert, aki 49,11 százalékos eredménnyel zárta a versenyt.
A győztes csaknem 10,6 millió szavazatot kapott, míg Trzaskowski főként a nagyvárosokban és a nyugati vajdaságokban szerepelt jobban, köztük a fővárosban, Varsóban is. A választás kimagasló részvételi arány mellett zajlott: 71,63 százalékos volt az urnához járulók aránya, ami az eddigi legmagasabb elnökválasztási részvétel Lengyelországban 1989 óta. A részvételi rekordot még a 2023-as parlamenti választás tartja 74,38 százalékkal.
Az exit poll még Trzaskowski győzelmét vetítette előre
A választás este, az urnazárás után közzétett exit poll eredmények ellentétes képet festettek. Az Ipsos mérése alapján Trzaskowski 0,6 százalékos, az OGB intézet szerint pedig 0,34 százalékos előnnyel vezetett Nawrockival szemben. A végső szavazatszámlálás azonban megfordította az eredményt, és Nawrocki győzelmét hozta.
Erős mandátum, de korlátozott mozgástér
Lengyelországban az elnök nem csupán ceremoniális szereplő. Az államfő beleszólhat a külpolitikába, ő a hadsereg főparancsnoka, és megvetózhatja a szejm által elfogadott törvényeket is. A parlamenti vétó felülbírálásához háromötödös többségre van szükség, amellyel a jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy Nawrocki elnökként komoly befolyással bírhat a törvényhozási folyamatokra is – különösen, ha élni kíván vétójogával.
