Lengyelország hétfőn bejelentette, hogy bezáratja a krakkói orosz konzulátust, miután a lengyel hatóságok nyomozása arra jutott, hogy az orosz titkosszolgálatok álltak a varsói Marywilska utcai vásárcsarnok tavalyi felgyújtása mögött. Az eset komoly diplomáciai feszültséget keltett Lengyelország és Oroszország között, és egy újabb fejezetét jelenti az európai szabotázsakciókkal kapcsolatos vádak sorának.
Mi történt a Marywilska utcai vásárcsarnokban?
A Marywilska utcai vásárcsarnokban tavaly május 12-én pusztító tűzvész tört ki, amely jelentős károkat okozott. A vásárcsarnokban vietnami és lengyel kiskereskedők béreltek üzlethelyiségeket. A tűz keletkezésének körülményei azonnal gyanút keltettek, és a lengyel hatóságok nyomozást indítottak.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök vasárnap este közölte: a nyomozás egyértelműen megállapította, hogy a tűz az orosz titkosszolgálatok megrendelésére történt. A támadást egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta, és több tettest már letartóztattak, míg másokat köröznek.
„Már biztosan tudjuk, hogy a Marywilska utcai nagy tűzvész az orosz titkosszolgálatok megrendelésére történt gyújtogatás eredménye volt.” – írta Tusk.
Miért zárják be a krakkói orosz konzulátust?
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hétfőn az X-en bejelentette, hogy a Marywilska utcai tűzesetért az orosz titkosszolgálatokat felelősnek tartó bizonyítékok miatt visszavonja a krakkói orosz konzulátus működési engedélyét.
„A bizonyítékok és az orosz titkosszolgálatok által elkövetett megvetendő szabotázsakció miatt úgy döntöttem, hogy bezáratom a krakkói orosz konzulátust.” – írta Sikorski.
Ez nem az első alkalom, hogy Lengyelország diplomáciai lépéseket tesz az orosz konzulátusokkal szemben. Tavaly novemberben a poznani orosz konzulátust is bezárták, miután több gyanús tűzeset történt az országban, amelyeket szintén orosz szabotázsakcióknak tulajdonítottak.
Nemzetközi összefüggések: Litvánia is érintett
A Marywilska utcai tűzeset nemcsak Lengyelországban keltett visszhangot. A litván főügyészség már márciusban közölte, hogy a varsói tűzvész és a vilniusi Ikea áruházban történt gyújtogatás mögött az orosz katonai hírszerzés állt. A litván hatóságok szerint az elkövetők között ukrán állampolgárok is voltak, akik Litvániában is szabotázsakciókat hajtottak végre.
A lengyel belügyminiszter, Tomasz Siemoniak és az igazságügyi miniszter, Adam Bodnar közös nyilatkozatban megerősítették, hogy a nyomozás során „rendkívüli eszközöket” alkalmaztak, és Varsó szorosan együttműködött Litvániával az ügy felderítésében.
Orosz reakció: tagadás és hárítás
Oroszország határozottan tagadta, hogy bármilyen szerepe lenne a Marywilska utcai tűzvészben, és elutasította a szabotázsakciókra vonatkozó vádakat. Az orosz külügyminisztérium szerint Lengyelország „alaptalan vádakat” fogalmaz meg, és a diplomáciai lépéseket „provokációnak” minősítette.
A moszkvai kormány korábban is cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint orosz ügynökök európai célpontok ellen hajtanának végre szabotázsakciókat. Az elmúlt hónapokban azonban egyre több ország, köztük Litvánia és Lengyelország is, olyan esetekről számolt be, amelyek mögött az orosz titkosszolgálatokat sejtik.
Szakértők szerint a Marywilska utcai tűzeset és más hasonló incidensek annak a hibrid hadviselési stratégiának a részei, amelyekkel Oroszország az Ukrajnának nyújtott európai támogatást igyekszik aláásni. A gyújtogatások és szabotázsakciók célja a társadalmi feszültségek fokozása és a kormányok destabilizálása.