Németország történetében először fordult elő, hogy egy kancellárjelöltnek nem sikerült elérnie a szükséges abszolút többséget a Bundestag első szavazásán - számolt be róla az Index. A választáson Friedrich Merz, a jobbközép CDU kancellárjelöltje, nem kapott elegendő szavazatot, hogy elnyerje a kancellári posztot. Merz a CDU/CSU–SPD koalíció 328 fős többsége ellenére mindössze 310 szavazatot szerzett a 621 leadott voksból, így elmaradt a szükséges 316 szavazattól.
Mi történt a szavazáson?
A szavazás, amelyet május 6-án, kedd reggel tartottak, egyszerű formalitásnak tűnt, hiszen a koalíciós pártok már áprilisban megállapodtak közös kormányzásukról. Az előre egyeztetett kormányprogramot május elején aláírták, és minden párt zöld utat adott a kancellárjelölt Merznek. Azonban a titkos szavazás során Merz nem tudta megverni a szükséges küszöböt.
A szavazás eredménye azt mutatta, hogy a CDU/CSU–SPD koalíció frakciói nem voltak teljesen egységesek. Az SPD és a CDU képviselői is arra hivatkoztak, hogy minden frakciófegyelem mellett támogatták Merzt, mégis 18 képviselő szavazott nemmel vagy tartózkodott. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ellenzéki pártok közül a Zöldek és az AfD is kritikával illették a kancellárválasztás eredményét, ami aláásta a kormányzás stabilitását.
A koalíciós partnerek közötti egymásra mutogatás
A szavazás eredménye után az egymásra mutogatás kezdődött a koalíciós partnerek között. Mivel a szavazás titkos volt, nem lehet pontosan tudni, hogy melyik párt képviselője szavazott nemmel. Egyesek a CDU-n belüli Merkel-hívekre, míg mások az SPD-n belüli elégedetlenkedőkre gyanakodtak. Az elméletek szerint az SPD tagjai esetleg nem támogatták Merzt a kormányprogram egyes részeivel kapcsolatos aggályaik miatt, míg a CDU-nál a túlzottan konzervatív Merz politikája nem volt mindenki számára elfogadható.
A Zöldek és az AfD is figyelmeztettek, hogy a kancellárválasztás kudarcot vallott, és hogy ez veszélyeztetheti a német demokráciába vetett bizalmat.
Mi jöhet most?
A német alaptörvény szerint, ha a kancellárválasztás első körben nem sikerül, akkor 14 napon belül újabb szavazást kell tartani. A második szavazás során Merznek és más kancellárjelölteknek egyaránt abszolút többséget kell szerezniük, azaz 316 szavazatot kell elérniük. Azonban, ha a második szavazás is sikertelen, akkor az elnök dönthet arról, hogy kinevezi a képviselők relatív többségét élvező jelöltet, vagy új választásokat ír ki.
Jelenleg nem ismert, hogy mikor kerülhet sor a második szavazásra, de a legtöbb szakértő pénteken várja a következő fejleményeket. A CDU frakcióvezetője, Jens Spahn megerősítette, hogy a párt továbbra is Friedrich Merzt jelöli, míg a szavazás előrehozásáért folytatott tárgyalások tovább zajlanak.