Míg a 2022-es harkivi és herszoni offenzívák valóban váratlanul érték az orosz egységeket, addig mostanra a Kreml megtanult „félni” az ukrán fegyveres erőktől, ez a félelem pedig komoly védelmi vonalakban materializálódott a Moszkva által megszállt Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyékben – számolt be a Portfolio.
Míg tavaly az orosz katonák érdemi védelmi intézkedések nélkül fogadták az ukrán rohamot, addig mostanra mind széltében, mind mélységében sikerült érdemi védelmi vonalakat kiépíteniük: egymás mögött húzódó, egymást fedező lövészárkok, aknamezők és felkészült tüzérség várta az ellentámadást.
Kijev ugyanakkor gyorsan észlelte azt, hogy az esztelen rohamokkal csak vágóhídra küldi a katonáit, így visszatértek a tavaly már bevált stratégiához, és megkezdték az orosz hadianyag módszeres pusztítását, maximálisan kihasználva a nyugati tüzérség nagyobb hatótávolságát, valamint a kisebb drónokat.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor folytatódtak a kisebb ukrán támadások Robotine környékén, valamint Donyeck megye déli részén is. Ezek a támadások végül kisebb áttöréshez is vezettek: Robotine a hét elején már biztosan ukrán kézre került, Verbove környékén pedig orosz drónok szúrtak ki ukrán katonákat.
Mostanra a Kreml megtanult „félni” az ukrán fegyveres erőktől Fotó: BBC/Reuters
Robotine falutól északkeletre is épült például ki orosz védelmi vonal, ezt azonban az ukrán csapatok már hetekkel ezelőtt átütötték. Általánosságban elmondható az, hogy az első igazán komoly, jól kiépült árokrendszer Vaszilivkától közvetlenül délre indul, Novoprokopivka és Szolodka Balka között halad el, majd északra kanyarodva Verbovétől északra éri el a T0803-as főutat.
Moszkva folyamatosan igyekszik más frontszakaszokról erősítést küldeni a térségbe (Kijevnek egyébiránt a védelem széthúzása valószínűleg célja is), így még hetekig is eltarthat, mire az ukrán katonák tényleg átrágják magukat az első lövészárokrendszeren, orosz összeomlásnak pedig nem mutatkoznak jelei.
Kijev nem titkolt célja a déli offenzívával az volt, hogy felszabadítsa Melitopol városát, és elérje a 2014 óta megszállva tartott Krím-félszigetet. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy addig számos, jól kiépített védvonalon kell keresztülverekedniük magukat: a térség fő erősségének számító Tokmark előtt húzódik még egy vonal, ráadásul a Bahmutnál alig valamivel kisebb települést is alaposan megerősítették az orosz csapatok.
Az oroszok Melitopol és a Krím-félsziget között nem egy, hanem két komolyabb védelmi vonalat is felhúztak Fotó: BBC
Még ha sikerül is az ukrán csapatoknak bevenni a fontos kisvárost, a Krím előőrsének számító, szintén megerősített Melitopolig úgy kéne eljutniuk, hogy az oda vezető utat nyugatról végig belőtte már az orosz tüzérség, melynek felszámolása páncélosrohammal a már említett magaslati tényező miatt kegyetlen veszteségeket eredményezhet.
A helyzetet tovább rontja az, hogy az oroszok Melitopol és a Krím-félsziget között nem egy, hanem két komolyabb védelmi vonalat is felhúztak, maga a félsziget pedig az oda vezető hidakat érő ukrán rakétatámadások miatt csak a „nyugati bejáraton” Armjanszk felől közelíthető meg komolyabb erőkkel, ahol szintén egymás nyakán állnak az orosz lövészárkok.
Valószínűleg az ukrán hadvezetés is tisztában van azzal, hogy egy ilyen offenzíva sikeres végrehajtásához egyszerűen nem rendelkeznek elég páncélossal, a légierőről nem is beszélve, így logikus azt gondolni, hogy a zaporizzsjai támadásokkal sokkal inkább az orosz védelem kifárasztása, és a csapatok széthúzása Kijev célja, mintsem egy valódi áttörés kierőszakolása.
