Az EU mostanáig mintegy 30 milliárd euró értékű orosz és fehérorosz vagyont fagyasztott be. Az Európai Bizottság múlt héten közölte, hogy megvizsgálja a zárolt orosz vagyon ukrajnai felhasználásának lehetőségét, de az orosz jegybank tulajdonát képező vagyonra – ami megközelítőleg 300 milliárd dollár lehet – nem tett utalást.
A vagyontárgyak befagyasztása nem egyenlő az elkobzással - jelentette ki Christian Wigand bizottsági szóvivő. A legtöbb tagállamban utóbbira nincs mód, a vagyonelkobzáshoz bűntetőjogi felelősség megállapítása szükséges. Mindemellett jogilag a magánszemélyek és a központi bank vagyona eltérő elbírálás alá esik - tette hozzá.
Ugyanakkor Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia azt követeli, hogy a nyugati szankciók révén zárolt orosz vagyont kobozzák el és fordítsák Ukrajna újjáépítésére - derült ki a négy uniós tagállam által közzétett közös levélből. A dokumentum felidézi, hogy május 3-án publikált ukrán becslések szerint az orosz invázió csak április végéig mintegy 600 milliárd dollár kárt okozott Ukrajnában.
Ukrajna újjáépítési költségeinek jelentős részét, ideértve az orosz katonai agresszió áldozatainak kárpótlását, Oroszországnak kell fedeznie - áll a levélben, amelyet az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán készülnek előterjeszteni. A négy uniós tagállam egyben újabb szankciókat is sürget Moszkvával szemben.
"Végső esetben, ha Oroszország nem hagy fel Ukrajnával szembeni katonai agressziójával, egyáltalán nem maradhatnak gazdasági kapcsolatok az EU és Oroszország között, ezzel biztosítva, hogy pénzügyi forrásaink, termékeink és szolgáltatásaink egyáltalán ne járuljanak hozzá az orosz hadigépezet működéséhez" - olvasható a levélben.
