Február 24-e óta kizárólag azzal van elfoglalva a világ, hogy Oroszország lerohanta a szomszédos és független Ukrajnát, rakétákkal és bombázásokkal támadja a különböző ukrán településeket, ahol rengeteg civil is áldozatul esett. Érdekes, hogy azokról az ukrán támadásokról, amiket oroszországi célpontok, nem egy esetben orosz városok, falvak ellen indítottak, valahogy mindkét fél mélyen hallgat – írta az rtl.hu portál.
Hogy mi ennek az oka? Nos, az orosz hallgatás abból a szempontból érthető, mert egyrészt ezek a támadások nemcsak a határmenti településeket érik, azaz az orosz légvédelem, illetve a háttérországban szolgálatot teljesítő szárazföldi erők nincsenek a feladatuk magaslatán, hiszen az akciók egyre sikeresebbek. Igaz, eddig sokkal kevesebb civil áldozattal járnak, de még az egy, hazai földön elhunytat is el kell hallgatni a közvélemény elől.
Hogy az ukránok miért hallgatnak, az végkép megmagyarázhatatlan, hiszen számukra minden katonai siker – főleg, ha azt az ellenség területén érik el – növeli a morális erejüket a további védekezéshez, illetve jelzik, az orosz hadsereg egyáltalán nem sebezhetetlen. Ilyen akció volt például már a háború első napján indított rakétatámadás a határtól 10 kilométerre, az orosz oldalon lévő Millerovo repülőtere ellen, amelyről még Moszkva is elismerte, hogy két gépük megsemmisült, valamint egy katonájuk meghalt.
És akkor ne beszéljünk a főleg áprilistól beindult akciókról, amelynek során hirtelen vasúti sínek rongálódtak meg, üzemanyagraktárak gyulladtak fel – például a sebeniki járásban –, vagy éppen a határtól már 155 kilométerre lévő Brjanszk városban robbant fel két olajtároló is. És akkor az olyan robbanásokról, mint ami Belgorodban történt, most ne is beszéljünk.
Semmilyen magyarázat nem hangzott el a szokásos „véletlen baleseten” kívül az orosz védelmi minisztérium tveri kutatóintézetében vagy a Kinyesmában hirtelen fellángolt tűzesetekről, ám ezek legalább száz kilométerre vannak Moszkvától. Nem úgy az orosz főváros külkerületében található Repülésmérnöki és Műszaki Főiskola, aminek egyik létesítménye szintén „véletlenül” kigyulladt.
A sort még számtalan esettel folytathatnánk, de a titkolózás miatt senki sem sejti, valójában hány ilyen történt Oroszországban a háború kirobbanása óta. Hogy az ukránok azért hallgatnak ezekről, mert kiderülne a világ számára, hogy ők is követnek el támadásokat oroszországi célpontok ellen, és ezeknek lehetnek civil áldozataik, vagy azért, mert félnek az orosz válaszcsapásoktól, még nem tudni.
Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy ezekben az esetekben az éles helyzet kihozta a velejéig korrupt orosz rendszer valamennyi hibáját, és a karbantartások hiánya, az anyagok ellopása, a hanyag kezelés okozta ezeket a baleseteket.
A londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies nevű kutatóintézet egyik igazgatója. William Alberque szerint ugyan előfordulhat, hogy a nagymennyiségű logisztikai feladatok miatt történnek balesetek, ám ha egymáshoz igencsak hasonló, minimum átlagban kétnaponta történő eseteknél abszolút nem zárható ki az ellenséges támadás.
Egyébként nagyon finoman erre utalt Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is pár napja, amikor „isteni beavatkozásként” jellemezte az ukránt határ közelében lévő orosz üzemanyag- és lőszerraktárak felrobbanását, kijelentve, hogy „a karma könyörtelen”. Majd utalva az ukrán célpontok ellen elkövetett orosz támadásokra közölte, a világ törvényszerűsége, hogy „a kölcsön visszajár”.
Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó viszont nem finomkodott ennyire, amikor a New York Times-nak elmondta: „nem erősítjük meg, de nem is tagadjuk, hogy a támadások mögött Ukrajna állna. Rob Lee, Foreign Policy Research Institute külpolitikai kutatóintézet elemzője pedig a Wall Street Journal című lapnak kijelentette, ezekben a támadásokban a nyugati országok is segítséget nyújthatnak az ukránoknak.
A szakértő szerint hírszerzési információkat oszthatnak meg Kijevvel, egyebek között arról, hogy mely területeken gyengébb az orosz légvédelem, de az is lehet, hogy elektronikus zavaróberendezésekkel akadályozzák az orosz légvédelmi rendszerek működését.
