A Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) felmérése szerint a politikai indíttatású bűncselekmények felfutása a koronavírus-járvánnyal egy időben kezdődött: több ezer ilyet követtek el tavaly Németországban. Holger Münch, a hivatal vezetője szerint a bűnözők a pandémia elmúltával új ellenséget keresnek.
Az elhúzódó orosz-ukrán háború támadások sorozatát indította el Németországban élő orosz, illetve ukrán származású emberek ellen. Hetente nagyjából kétszáz ilyen esetről szereznek tudomást, a többségük az oroszokat sújtja. Az atrocitások a sértegetéstől, fenyegetéstől a fizikai erőszakig és garázdaságig terjednek.
És ha már támadásról írunk, nem csökken az orosz erők támadási kedve Ukrajnában. Az Unian megszólaltatta Vlagyiszlav Nazarovot, a régió egyik magas rangú ukrán katonatisztjét, aki kijelentette, Odessza régióban az ellenség partra szállásának veszélye áll fenn.
„Az ellenséges hajók az odesszai partok körül manővereznek, a partraszállás veszélye továbbra is fennáll a régióban. Az ellenség kitartóan végez légi felderítést és támadást” – hangsúlyozta Nazarov, akinek szavait sem a hivatalos ukrán, sem pedig az orosz források nem erősítettek meg.
A Kreml közleménye szerint Vlagyimir Putyin kijelentette Emmanuel Macronnal folytatott tárgyalása során, hogy Mariupol bombázása csak akkor ér véget, ha megadják magukat az ukrán csapatok. A BBC szerint ugyanakkor francia tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz elnök beleegyezett abba, hogy fontolóra vegyék a városban lévő civilek evakuálásáról szóló terveket.