Most egyértelműen bebizonyosodott, hogy felesleges abban bízni, hogy az orosz társadalom majd Vlagyimir Putyin rendszere ellen fordul. Ugyanis az Active Group nevű ukrán közvéleménykutató cég felmérést készített orosz állampolgárok körében arról, milyen mértékben támogatják az Ukrajna elleni „különleges hadműveletet”, továbbá, hogy elképzelhetőnek tartják-e más országok megtámadását is.
A kutatás március 11. és 14. között készült 1557 ember megkérdezésével, telefonon keresztül. Az egészben az volt a legszebb, hogy a válaszadók nem tudták, hogy ukránok kérték ki a véleményüket. Az interjúalanyokat orosz nyelven kérdezték, a kérdések feltevése során az orosz kormánypropaganda által használt kifejezéseket használták: a háborút „különleges hadműveletnek”, az ukrán védelmi erőket pedig „náciknak” hívták.
Az oroszokat virtuálisan megvásárolt telefonszámokról hívták, amelyek alapján nem ismerhették fel, hogy Ukrajnából hívják őket. Az Active Group szerint a megkérdezettek mintája reprezentatív volt kor és nem, területi eloszlás, illetve az egyes orosz tagköztársaságok egymás közti népességaránya szerint is.
A kutatásból az látszik, hogy az oroszok nemcsak Ukrajnával, hanem az Európai Unióval szemben is hajlamosak az agresszióra. A válaszadók többsége szerint Lengyelország lehetne a következő célpont, és a legtöbb ember, akit felhívtak, azt mondta, hogy kész támogatni az orosz kormányt, viszont sokan voltak olyanok is, akik bontották a vonalat, amikor szembesültek a kérdésekkel. Valószínűleg ők lehetnek a háború ellenzői.
A választ adók 86,6 százaléka nem ellenezne egy esetleges keleti uniós tagállam elleni támadást sem. Közülük 46 százalék jelentette ki, hogy Oroszországnak meg kellene támadnia azon országokat, melyeken keresztül fegyvert szállítanak Ukrajnának, míg 40,6 százalék elmondása szerint valószínűleg támogatna egy ilyen katonai akciót.
A feltett kérdésekre választ adók döntő többsége, 75,5 százalék úgy gondolja, Lengyelországra kellene elsőként csapást mérnie az orosz hadseregnek a nemzeti érdekek érvényesítése céljából. A különleges hadművelet célpontja lehetne valamelyik balti állam is a válaszadók 41 százaléka szerint. 39,6 százalék ugyanakkor úgy gondolja, az egykori Varsói Szerződés valamelyik másik országa (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária), illetve Románia is célkeresztbe kerülhetne a továbbiakban.
A nukleáris fegyverek esetleges bevetésére vonatkozó kérdésre a válaszadók 40,3 százaléka mondta azt, hogy szükség esetén egyértelműen támogatná. 34,3 százalék azt válaszolta, talán elfogadná a döntést, és mindössze 25,4 százalék válaszolta azt, hogy egyértelműen ellenezné.
Az ukrán közvéleménykutató kutatásának eredményét korábban a Rzeczpospolita nevű lengyel lap is lehozta, melyet ezt követően több más lengyel médium is átvett.
