Jelentős fordulatot mutatnak a hazai munkaerőpiaci folyamatok: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a munkanélküliségi ráta olyan szintre emelkedett, amelyre tíz éve nem volt példa. A 4,9 százalékos értéket legutóbb 2016 tavaszán rögzítették a statisztikusok, ami jelzi, hogy a korábbi évek feszített munkaerőpiaci stabilitása megingott.
A demográfiai apálytól a létszámleépítésekig
A gazdasági elemzők szerint a mostani adatsor azért különösen aggasztó, mert a foglalkoztatottság szerkezeti változását tükrözi. Míg az elmúlt évben a foglalkoztatottak számának csökkenését még magyarázni lehetett a romló demográfiai helyzettel – vagyis azzal, hogy kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba vonulnak –, a mostani számok már a munkanélküliség tényleges növekedését mutatják.
A Portfolio elemzése rávilágít, hogy a folyamat hátterében már nem csupán a népességfogyás áll, hanem a vállalatoknál megkezdődött létszámleépítések. Ez a trendforduló azt jelzi, hogy a romló gazdasági környezet és a megugró költségek miatt a cégek egy része már nem tudja, vagy nem akarja megtartani korábbi munkaerejét.
Mélyponton az elsődleges munkaerőpiac
A számok nyelvén a visszaesés több rétegben is jelentkezik. A hazai elsődleges munkaerőpiacon – amely nem tartalmazza a közfoglalkoztatottakat és a tartósan külföldön dolgozókat – jelenleg 4 millió 439 ezren dolgoznak. Ez a létszám 87 ezerrel marad el az egy évvel korábbi szinttől, és 2021 óta a legalacsonyabb mért érték.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma 236 ezerre duzzadt, ami egyetlen év alatt 22 ezres növekedést jelent. A 4,9 százalékos munkanélküliségi ráta fél százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt. Amennyiben a statisztika a közmunkásokat is a munkanélküliek közé sorolná, a mutató még kedvezőtlenebb képet festene: ebben az esetben 6,3 százalék körüli rátáról beszélhetnénk.
Tartóssá válik a munkakeresés
A statisztikák egy másik kedvezőtlen jelenségre is rávilágítanak: nemcsak többen veszítik el az állásukat, hanem egyre nehezebben is találnak újat. Megnőtt a hosszabb ideje, vagyis a legalább négy hónapja állást keresők aránya a munkanélkülieken belül. Ez a tendencia arra utal, hogy a munkaerőpiac felszívóereje csökkent, és a kereslet-kínálati olló tovább nyílt a munkáltatók és a munkavállalók között.
Bár a 4,9 százalékos magyar adat európai összehasonlításban még mindig elmarad az uniós átlagtól, a dinamikája és a tízéves negatív rekord elérése komoly figyelmeztetés a gazdaságpolitika számára a 2026-os választások előtti hetekben.
