2024-ben látványosan drágultak a magyarországi lakóingatlanok – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből, amely a NAV aktuálisan rendelkezésre álló ingatlanforgalmi adatai alapján készült. Országos szinten a lakásárak 13,8 százalékkal nőttek, a forgalom pedig közel harmadával bővült - írta a Telex.
Ez a növekedés reálértéken is jelentős drágulást jelent, hiszen az infláció figyelembevételével is közel kétszámjegyű az áremelkedés. A legnagyobb ugrást Kecskemét produkálta a nagyvárosok között, 15,3 százalékos drágulással, amit Szeged, Debrecen és Salgótarján követnek, 13–14 százalék közötti értékkel.
A dinamikus áremelkedés mögött nem csak a kereslet áll: az újonnan létesülő ipari kapacitások komoly hatást gyakorolnak a helyi lakáspiacokra. Kecskeméten például a Mercedes és a Nissin gyártóbázisának bővítései miatt nőtt meg hirtelen az ingatlanok iránti kereslet. A kínálat azonban nem tud lépést tartani, részben azért sem, mert egy korábban tervezett új városnegyed fejlesztéséhez szánt forrást a kecskeméti egyetemi alapítvány kölcsönadott egy MNB-alapítványhoz köthető vagyonkezelőnek, amit azóta sem kapott vissza.
Debrecen és Szeged esetében a CATL és BYD gyárak létesítése generálta a kiugró érdeklődést, ami az árakon is gyorsan meglátszott. Debrecen mostanra 813 ezer forintos átlagos négyzetméterárral vezeti a vármegyeszékhelyek rangsorát, jelentősen megelőzve a következő helyeken álló Győrt, Szegedet, Veszprémet és Székesfehérvárt.
Rekorddrágulás Budapesten is
A fővárosban is érezhető volt az áremelkedés: Budapesten a lakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1 millió forintot (1,029 millió Ft/m²). A legnagyobb növekedést a XXIII. kerület könyvelhette el 19 százalékos drágulással, amit a X., XI., IV. és VI. kerületek követtek, szintén 15 százalék feletti emelkedéssel.
Ugyanakkor az év közepi trendek arra utalnak, hogy lassulás jöhet. Az Ingatlan.com friss elemzése szerint 2025 májusában havi szinten már csak 1,2 százalékkal emelkedtek az árak Budapesten, ami fele a korábbi hónapok ütemének. Éves szinten viszont így is 19 százalék fölött jár a drágulás.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint:
„A piaci lassulás jó hír lehet a vevők számára, mert a kínálat növekszik, a vásárlók alkupozíciója pedig javul. Mindez a megfizethetőség irányába terelheti a lakásárakat is.”
Forgalomrekord vidéken
Több vidéki térségben is extrém mértékben nőtt az adásvételek száma. Pest és Baranya vármegyékben például 86 százalékos növekedést mértek. Városi szinten Kaposvár lett a rekordtartó, ahol 70 százalékkal több lakóingatlan cserélt gazdát, mint egy évvel korábban.
A községekben különösen látványos volt a drágulás: itt átlagosan 19 százalékkal emelkedtek az árak, miközben a megyei jogú városokban 9, a kisebb városokban és Budapesten pedig 8 százalékos volt a növekedés.
A legjobban dráguló vármegye Bács-Kiskun lett, 20 százalékos növekedéssel, míg a lista végén Zala és Jász-Nagykun-Szolnok állnak, 3 százalék körüli értékekkel.
Az OTP elemzése szerint a piaci pörgés európai összevetésben is kiemelkedő: az árak és a forgalom egyaránt gyorsan nőnek, ugyanakkor a lakásépítésekben továbbra is komoly elmaradásban vagyunk. Ennek orvoslására indult el az a 300 milliárd forintos kormányzati program, amely alapkezelőkön keresztül támogatja a lakásépítést.
Mindezek ellenére a jelentés kiemeli, hogy a jövőben nem feltétlenül számíthatunk újabb boomra. Az egyre magasabb árak, a túlértékelt lakóingatlanok és a hitelezési kockázatok mind mérséklik a hosszú távú emelkedési lehetőségeket.