Baka András köztársasági elnök nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A Sándor-palota hétfői közleménye szerint a november 3-án megszavazott jogszabály több pontja is ütközhet az Alaptörvénnyel. Az államfő két rendelkezéscsoportot kérdőjelez meg: a zárt körű befektetési alapok kezelőinek leváltását és a kisebbségi részvényeseket érintő módosításokat.
A törvényt Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, ami elsősorban az MBH Bankot és a 4iG-t, valamint ezek tulajdonosait érintheti. A jogszabály felszámolná a takarékszövetkezeti rendszer korábbi integrációs szervezetét, az SZHISZ-t, amelynek vagyona – benne közel 190 milliárd forintnyi kötvénykövetelés – az államhoz kerülne. Egyszerűbbé tenné a magántőkealapok kezelőinek cseréjét is, ami bizonyos feltételekkel nagyobb állami beleszólást adhatna a 4iG irányításába. Egyes esetekben pedig mentesítené az államot az alól, hogy vételi ajánlatot tegyen a kisebb részvényeseknek, ha jelentős befolyást szerez egy tőzsdei cégben.
A törvénymódosítás veszélyeztetheti a kisebb részvényesek védelmét
Az új szabály szerint a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszeríthetné egy zárt körű befektetési alap kezelőjének leváltását. Baka András aggálya az, hogy ez a már működő alapokra is kiterjedne, köztük olyanokra, amelyek egyáltalán nem vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont. Az államfő szerint ez csorbíthatja a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz való jogát, valamint a korábban kötött szerződésekhez fűződő jogos elvárásokat. A közlemény arra is kitér, hogy a törvény egyes részei nem kellően egyértelműek, ami megnehezítheti a jogorvoslatot.
A második kifogás a részvénytársaságok kisebbségi tulajdonosait érinti. Ma aki jelentős befolyást szerez egy társaságban, bizonyos feltételek mellett köteles vételi ajánlatot tenni a többi részvényesnek, az új törvény azonban egyes esetekben felmentést adna e kötelezettség alól. Baka úgy véli ez gyengítheti a kisebb részvényesek védelmét, és sértheti azok jogait, akik a korábbi szabályok ismeretében vásároltak részesedést. Az államfő a törvény többi elemét – köztük a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszüntetését – is áttekintette, ezeknél azonban nem talált olyan súlyú problémát, amely indokolta volna, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon.
Baka András szerint elsiették a törvényjavaslat megszavazását
A köztársasági elnök a jogalkotás menetét is kifogásolta. A törvényt kivételes eljárásban fogadták el: a benyújtás és a zárószavazás között mindössze 26 óra telt el, méghozzá társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül. A Sándor-palota szerint a jogszabály nem indokolja meg a rendkívüli sietséget, ami azért is feltűnő, mert a változások olyan befektetési alapokat is érintenének, amelyek nem kezelnek állami forrásokat.
Baka András arra is intett, hogy az állam csak körültekintően avatkozzon be a pénzpiac működésébe. Álláspontja szerint az állami érdekből hozott, piaci viszonyokat alakító szabályok megrendíthetik a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, a külföldi befektetők számára pedig különösen nagy bizonytalanságot okozhat, ha kérdésessé válik, hogy az állam tiszteletben tartja-e a piaci működés feltételeit. Az Alkotmánybíróság most azt vizsgálja, hogy a kifogásolt rendelkezések összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel.
