Az Európai Bizottság közzétette második európai éves menekültügyi és migrációs jelentését, amely szerint az unió külső határain két év alatt több mint a felére csökkent az illegális átlépések száma. Magyarország a migrációs nyomás szerinti besorolás egyik kategóriájába sem került, a dokumentum ugyanakkor három ponton is jelzi, hogy az ország elmaradt a migrációs paktum végrehajtásával.
A jelentés az uniós helyzet összképét javulónak írja le. 2026 első felében az illegális határátlépések száma további, egyharmadnál nagyobb mértékben esett vissza. A menedékkérelmek száma 2025-ben 19 százalékkal csökkent, idén az első félévben pedig éves összevetésben újabb 17 százalékkal. Az engedély nélküli továbbutazások száma a becslések szerint 22 százalékkal mérséklődött tavaly, a tényleges visszaküldéseké viszont ugyanilyen arányban nőtt. A dokumentum a második éves migrációkezelési ciklus kezdetén jelent meg.
A Bizottság Görögországot, Spanyolországot és Ciprust az előző évi aránytalanul magas érkezési számok miatt nyilvánította migrációs nyomás alatt álló országnak. Ugyanebbe a csoportba került Olaszország is, főként a tengeri kutató-mentő akciókat követő partraszállások miatt. További 15 tagállam, köztük Belgium, Németország, Franciaország, Hollandia és Lengyelország, a migrációs nyomás kockázatának kitett országok közé került. Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország az elmúlt öt évben felgyűlt terhek miatt jelentős migrációs helyzetben van, ezért kérheti a Tanácstól, hogy részben vagy egészben engedje el a következő évi szolidaritási hozzájárulását. Magyarország Portugáliával, Máltával, Szlovákiával és Svédországgal együtt egyik csoportba sem tartozik. A jelentés szerint ezeknek az országoknak a sajátos helyzete is elismerést érdemel. A magyar helyzetről a dokumentum ezt írja: „Magyarországon a jelentési időszakban alacsony volt az illegális határátlépések száma, és ez az előző tizenkét hónaphoz képest tovább csökkent.”
Három ponton marad el Magyarország
Az alacsony határforgalom nem mentesíti az országot a paktumban vállalt kötelezettségek alól. A Bizottság első kifogása a jogszabályi kiigazításokra vonatkozik.
„A jogalkotási kiigazítások Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Litvániában, Máltán, Lengyelországban, Romániában, Szlovéniában és Spanyolországban folyamatban vannak, Magyarország azonban még nem terjesztette elő a szükséges jogszabályi változtatásokat.” – írta az Európai Bizottság jelentése.
A második hiányosság a befogadási feltételekről szóló 2024/1346-os irányelvet érinti. 2026 júliusában 16 tagállam kapott felszólító levelet, mert határidőre nem jelentette be az irányelv átültetését. Azóta 15 ország teljes, hét részleges átültetést jelentett be, Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia viszont egyáltalán nem jelentett be átültetési intézkedéseket. A harmadik kifogás az alapvető jogok tiszteletben tartását ellenőrző független nemzeti mechanizmusra vonatkozik. Magyarország azon nyolc tagállam egyike, amelyek az átvilágítás és a menekültügyi határeljárás során még nem jelölték ki formálisan ezt a mechanizmust, vagy nem tették teljesen működőképessé, bár a jelentés szerint a munka folyamatban van.
7716 férőhelyes határeljárási kapacitás
A jelentés nem változtatott a határeljárási kapacitásra vonatkozó számokon. Ezeket egy 2024 augusztusában elfogadott bizottsági végrehajtási határozat rögzíti, amely szerint Magyarországnak 7716 férőhelyes határeljárási kapacitást kell biztosítania. Az országnak 2026. június 12. és 2027. június 12. között 15 432, 2027. június 13. és október 14. között pedig 23 148 menedékkérelmet kell határeljárásban megvizsgálnia. Ezek nem befogadási kvóták: azt írják elő, mekkora eljárási kapacitásra van szükség, a magyar hatóságok elvben az összes kérelmet elutasíthatják. A magyar előírás csak az olaszországinál kisebb, és az uniós szinten összesen 30 ezer férőhely több mint negyedét teszi ki.
Magyarország részesedése a számítás alapjául szolgáló mutatóból 25,7 százalék. A Bizottság a külső határokon történt illegális átlépések és beléptetésmegtagadások korábbi adataiból számolt. Magyarország esetében ez 338 978 volt, a teljes uniós érték több mint negyede. A forrásként szolgáló beszámoló szerint ennek oka, hogy az előző kormány módszertana minden határátlépési kísérletet külön személyként számolt, holott egy migráns akár 10–15 alkalommal is próbálkozhatott. A számokat a menekültügyi eljárási rendelet alapján 2027. október 15-én esedékes végrehajtási aktusban vizsgálják felül.
Szolidaritás pénzzel vagy szakértőkkel is
A Bizottság 2027-re is javaslatot tett a migrációs nyomás alatt álló tagállamok támogatására szolgáló szolidaritási keretre, amelynek nagyságáról és a tagállami hozzájárulásokról a Tanács dönt. A részvétel kötelező, de a tagállamok három egyenértékű forma közül választhatnak, vagy kombinálhatják őket: menedékkérőket vehetnek át más tagállamoktól, fizethetnek, vagy operatív segítséget nyújthatnak szakértőkkel, személyzettel, technikai eszközökkel vagy infrastruktúrával. A 2027-es keret pontos méretét még nem hozták nyilvánosságra.
A jogszabály évente legalább 30 ezer áthelyezéssel vagy ennek megfelelő, 600 millió eurós befizetéssel számol, ami áthelyezésenként 20 ezer eurót jelent. A javaslat részletei a Tanács határozatával válnak ismertté és jogilag kötelezővé. A jelentés megállapításai egybevágnak a magyar kormány kijelentéseivel, amelyek szerint Magyarország nem ismeri el és nem is hajtja végre a migrációs paktumot. Mivel uniós jogszabályról van szó, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, a jogvitában pedig végül az Európai Bíróság dönthetne.
