Az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek feltárását, az eltűnt közvagyon visszaszerzését és a jogállamiság helyreállítását nevezte kormánya legfontosabb feladatának Magyar Péter miniszterelnök az Associated Pressnek adott interjújában. A kormányfő jelezte, hogy a migrációs politikán nem változtat érdemben, és Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását sem támogatja.
A Portfolio összefoglalója szerint Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a magyarok eredményeket akarnak látni a felelősök elszámoltatásában és az ellopott vagyon visszaszerzésében. Szerinte az Orbán-kormány idején Magyarország a 2004-ben csatlakozott országok egyik legsikeresebbjéből az unió egyik legszegényebb és legkorruptabb tagjává vált. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jogállam kereteit akkor is be kell tartani, ha ez lassítja az eljárásokat.
„Érzem a türelmetlenséget. De mindenkinek meg kell értenie, hogy jogállamot, demokratikus országot akarunk építeni, amely tiszteletben tartja az uniós és az alapvető jogokat, ehhez pedig idő kell.” – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök „szuperhatóságként” jellemezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amely nyomozati és ügyészi jogkörrel is rendelkezik. Magyarország kezdeményezte csatlakozását az Európai Ügyészséghez is. Az AP szerint a reformok nyomán az Európai Unió májusban 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott támogatás felszabadítását jelentette be, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig pénteken Budapestre látogat az 1956-os forradalom évfordulójára.
Marad a kerítés, vitatott a bírság
Magyar Péter megerősítette, hogy kormánya fenntartja az előző kormány menekültügyi intézkedéseit, köztük az illegálisan érkezők szerb határra kísérését, és megmarad a 2015-ben épült déli határkerítés is. Vitatja az Európai Unió Bíróságának 2024-es ítélete nyomán kiszabott 200 millió eurós egyszeri és napi egymillió eurós bírság indokoltságát: szerinte emiatt már egymilliárd eurót veszített az ország. Év végéig megállapodást vár a bírság megszüntetéséről, és a kérdést az unió következő hétéves költségvetéséhez kötötte; úgy fogalmazott, addig nem lehet közös uniós költségvetés, amíg ezt nem rendezik.
Ukrajnával kapcsolatban a kormányfő szerint a kisebbségi oktatási jogokat bővítő ukrán törvény lehetőséget teremt egy új fejezet nyitására a hosszú ideje fagyos kapcsolatokban. Fontos gesztusnak nevezte azt is, hogy Kijev elismerte Szovjet-Ukrajna felelősségét az 1944 és 1946 között elhurcolt magyarok sorsáért. Ukrajna gyorsított csatlakozását viszont nem támogatja: szerinte a tagfelvételnek érdemeken kell alapulnia, egy háborúban álló ország nem léphet be, a gyorsított pálya pedig aláásná az unió hitelességét.
Vagyonadó és minimálnyugdíj
A 2027-es költségvetés az alacsonyabb keresetűek adócsökkentését új vagyonadóval kapcsolja össze. A tervek szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra évi 1, a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalékos adó vonatkozna, ami körülbelül 15 ezer embert érintene, és évente 200 milliárd forint bevételt hozhatna. A kormány megduplázná a családi pótlékot, a havi nagyjából 28 500 forintos minimálnyugdíjat pedig körülbelül 120 ezer forintra emelné. Magyar Péter a jelenlegi minimálnyugdíjat „embertelennek” nevezte, és visszautasította, hogy intézkedései baloldali gazdaságpolitikát jelentenének.
„Ettől még nem leszek szocialista. Ettől még nem leszek baloldali. Ezt emberségnek hívják. Ezt társadalmi igazságosságnak hívják.” – mondta Magyar Péter.
