Összesen 129 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphat a debreceni CATL-akkumulátorgyár, amelyet teljes egészében a magyar költségvetés fizet – írja a Népszabadság, amely közérdekűadat-igényléssel jutott hozzá a támogatási szerződéshez. A dokumentum szerint a kínai vállalatnak nem kell meghatározott számú magyar munkavállalót alkalmaznia, több fontos részletet pedig üzleti titokra hivatkozva kitakartak.
A lap szerint a szerződésből arra lehet következtetni, hogy a vállalat a támogatáson felül nagyjából 200 milliárd forintnyi adókedvezményt is kaphat. A CATL 2022 áprilisában kért állami támogatást, a beruházást négy hónappal később jelentették be. A szerződést 2025 decemberében írták alá, egyebek mellett Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter részvételével. A tervezett 100 gigawattórás kapacitással a debreceni lenne a világ legnagyobb Kínán kívüli akkumulátorgyára.
Létszámjelentés, de nincs magyar kvóta
Az Index összefoglalója szerint a CATL a támogatásért cserébe éves árbevételi és bérkifizetési vállalásokat tett, ezek összegét azonban nem hozták nyilvánosságra. A cégnek évente be kell számolnia a foglalkoztatottak számáról, azt viszont a szerződés nem írja elő, hogy hány magyart kell alkalmaznia. A debreceni gyárban jelenleg 2900-an dolgoznak, nem tudni, közülük hányan magyarok. A vállalat tervei szerint év végére 3200, 2030-ra 7000 főre nőhet a létszám, a korábban említett 9000 fő csak a harmadik ütem megépülése esetén valósulna meg.
A teljes beruházás tervezett értéke 2848 milliárd forint. Ha egy része elmarad, például nem épül meg a második vagy harmadik üzem, a támogatás arányosan csökken. Az aláíráskor 2027 végére tervezték a befejezést, a támogatás feltétele pedig, hogy a gyárat elkészülte után legalább 11 évig működtessék.
Biztosítékok az állam javára
A szerződés szerint az állam jelzálogjogot kapott a debreceni ingatlanokra, és meghatározott feltételek mellett a CATL Hungary hazai bankszámláiból is behajthatja követeléseit. A további garanciák egy részét szintén kitakarták. Az állam felfüggesztheti a kifizetést, ha a beruházás például jogi akadályok vagy hiányzó engedélyek miatt nem valósul meg, a szerződésből eredő jogvitákban pedig a magyar bíróságok illetékesek.
