A Tisza szavazói kétharmados választási győzelmük után sem támogatják az olyan erős vezetőt, aki céljai érdekében megkerüli a szabályokat – derül ki a CEU Demokrácia Intézet felméréséből, amelyet a Telexen tettek közzé. A kutatás szerint a fideszesek, akik a Fidesz kormányzása idején még lelkesebben fogadták ezt a vezetői modellt, a vereség után már kevésbé támogatják.
Az intézet 2018 óta minden választás után megkérdezi, egyetértenek-e az emberek azzal, hogy „Jó Magyarországnak, ha egy erős vezető áll a kormány élén, még akkor is, ha céljai elérése érdekében megkerüli a szabályokat”. Az országos átlag mindhárom választási évben a skála közepénél vagy az alatt maradt.
Változó fideszes vélemények
Az Economx összefoglalója szerint az ötfokú skálán 2018-ban a fideszesek átlagosan 3,2, az ellenzékiek 2,6 pontot adtak, 2022-ben a különbség tovább nőtt, 3,4 és 2,5 pontra. A 2026-os vereség után a fideszesek átlaga 2,4 pontra esett, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a korábbi támogatásban a pillanatnyi politikai érdekek is szerepet játszhattak. A korábbi ellenzéki szavazók véleménye 2018 óta lényegében nem változott, és a tiszások a győzelem után is inkább elutasítják a szabályokat megkerülő vezetőt.
A demokrácia támogatásában pártállástól függetlenül széles az egyetértés. Átlagosan 4,3 pontot kapott az az állítás, hogy a demokrácia minden körülmények között jobb bármely más kormányzati formánál, a fideszeseknél ez 4 pont volt. Abban is szinte teljes az egyetértés, hogy a bíróságoknak meg kell tudniuk akadályozni, hogy a kormány túllépje a hatáskörét: a fideszesek 4,37, a nem fideszesek 4,43 pontot adtak.
Közeledő táborok
A politikai rendszer megítélésében korábban nagy volt a szakadék. 2022-ben a fideszesek 4,5, az ellenzékiek 2,4 pontra értékelték a pártok esélyegyenlőségét, a választások tisztaságát a fideszesek 90, az ellenzékiek csak 20 százaléka tartotta megfelelőnek. A 2024 decemberi kutatásban a demokrácia működése átlagosan 3,6 pontot kapott a tízfokú skálán, az ellenzékiek 1,7, a fideszesek 6,9 pontot adtak.
A Tisza áprilisi győzelme után közeledtek a vélemények: júliusban a választások esélyegyenlőségét a fideszesek 2,8, a nem fideszesek 3,1 pontra értékelték, a demokrácia működését pedig 5,3, illetve 6,7 pontra. A kutatók szerint a demokratikus eszmények iránti elköteleződés csak kis mértékben, a választások és a rendszer megítélése viszont erősen függ a választási eredménytől. Nyitott kérdésnek tartják, hogy a júliusban mért egyetértés egy lassú átrendeződés átmeneti állapota-e, vagy a Tisza kormányzása hosszabb távon is mérsékelheti a megosztottságot.
