Újabb panaszt nyújtott be a Spar az Európai Bizottsághoz a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi különadó miatt. Az áruházlánc szerint a szabályozás továbbra is a külföldi tulajdonú láncokat sújtja, az adóteher csökkentésére hozott módosítás pedig a nagy kereskedők esetében gyakorlatilag nem használható – írta az MTI-re hivatkozva a 24.hu.
Az osztrák APA hírügynökségnek bemutatott beadvány szerint az új magyar kormány nem törölte el az előző kabinet által bevezetett különadót, csak úgy módosította, hogy a nagy kereskedők több kisebb cégre bontva működhessenek, és így kevesebb vagy semennyi különadót se fizessenek. Peter Manhartsberger, a Spar vezetője az APA-nak azt mondta, a több száz üzletet működtető Spar Magyarországot nem lehet több száz önálló társaságra szétszedni. Szerinte a szabályozás abszurd és zaklató, a cégforma megváltoztatására való kényszerítés pedig sérti az uniós jogot.
A Spar a panaszában arra is hivatkozik, hogy az adóelkerülés elleni szabályok miatt a hatóságok nem fogadnák el azokat az átszervezéseket, amelyeknek elsődleges célja az adózás.
Régóta tartó vita
Az Európai Bizottság idén az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás miatt. A Spar korábban is többször sürgette Brüsszel fellépését, ehhez osztrák politikai támogatást is kapott, a különadó ügyében pedig már 2022-ben panaszt tett.
A vállalat szerint a különadó alapján a külföldi tulajdonú láncok, köztük a Spar, éves árbevételük 4,5 százalékát fizetik be, míg a magyar franchise-hálózatok és más hazai szereplők terhe nulla és 0,15 százalék között van.
Növekvő terhek a Spar szerint
A cég közlése szerint tavaly a különadó mintegy 80 millió, az árréskorlátozás 30 millió euróval terhelte a működését. Idén a különadó terhe közel 90 millió euróra, az árréskorlátozásé mintegy 40 millió euróra nőhet.
Manhartsberger szerint a két intézkedés miatt a külföldi tulajdonú láncok – köztük a Spar, a Lidl, a Penny, a DM és a Tesco – komoly veszteségeket szenvednek el Magyarországon. Állítása szerint az intézkedések célja az lehet, hogy a külföldi láncok elhagyják az országot és eladják üzleteiket, amelyekre szerinte főként magyar befektetők tarthatnak igényt.