A koronavírus-járvány óta egyre kevesebb gyerek kapja meg a kötelező és ajánlott védőoltásokat az Európai Unióban – derül ki egy olasz kutatók által készített, a The Lancet Regional Health – Europe folyóiratban megjelent tanulmányból. Magyarország ugyanakkor az átoltottságban az uniós élmezőnyhöz tartozik – számolt be a 24.hu.
A kutatók a 27 tagállamban hét gyerekkori védőoltás – a diftéria-tetanusz-szamárköhögés, a hepatitis B, a Haemophilus influenzae B (HIB), a kanyaró, a pneumococcus, a gyermekbénulás és a bárányhimlő elleni vakcina – beadási trendjeit vizsgálták. 1980-tól a legtöbb oltásnál évtizedekig növekvő tendencia volt, 2019 és 2022 között azonban megfordult a trend, és 2024-re már több vakcinánál volt jellemző a csökkenés, mint a növekedés. A 27 tagállamból 16-ban legalább négy oltásnál mutattak ki visszaesést.
Csehországban a legnagyobb a visszaesés
A leginkább érintett országok Csehország, Hollandia, Észtország, Románia, Szlovénia, Litvánia és Írország voltak, a legtöbben a HIB és a gyermekbénulás elleni oltást hagyták ki. A National Geographic összefoglalója szerint Csehországban 2022 és 2024 között nagyjából 7–9 százalékkal esett az átoltottság. Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Hollandiában, Romániában és Svédországban mind a hét vakcinánál csökkenés volt megfigyelhető.
Magyarországon és Luxemburgban viszont hat oltásnál javult a helyzet, ez az unió legjobb eredménye. Az összesített átoltottság Magyarországon, Luxemburgban és Portugáliában legalább 95 százalékos, Romániában és Észtországban viszont 80 százalék körüli vagy az alatti. A szakértők szerint a visszaesés hátterében az állhat, hogy a járvány idején teret nyertek az álhírek, és csökkent a bizalom az egészségügyben és a tudományos intézményekben. A helyzet javításához jobb kommunikációt és könnyebb hozzáférést javasolnak, a kötelező oltás hatásos, de szerintük nem mindenhol vezethető be.
