Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy jövő héten elindul az egységes betegelégedettségi platform, ahol a betegek visszajelzést adhatnak az ellátásról. Ezt az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője című konferenciáján mondta - tudósított a Telex. A miniszter a fekvőbeteg-ellátás várólistáinak csökkentéséről, egy független minőségügyi hatóságról és a háziorvosi rendszer átalakításáról is beszélt.
„Most tényleg lehet az egészségügynek jövője, eddig inkább csak múltja és jelene volt.” – mondta Hegedűs Zsolt.
A platform mellett a nem kívánatos eseményeket, valamint a biztonsági és minőségi mutatókat is mérni fogják. Hegedűs fontos célnak nevezte, hogy az eredményeket visszajuttassák az orvosokhoz és a kórházakhoz, mert szerinte ez Magyarországon még nem terjedt el. A rendszer hibái között az orvosok motivációját is említette. Úgy fogalmazott, hogy „a motivációk nagyon rosszul vannak beállítva”, és ezt meg kell vizsgálni.
Várólista-program és kórházi adósságok
Október 15-től várólista-csökkentő program indul a fekvőbeteg-ellátásban, pozitív ösztönzőkkel. A miniszter szerint a várólistákat már átfésülték. Fehérváron például kiderült, hogy a várakozók 20–30 százalékát már máshol megoperálták. A kórházak adósságát is csökkentenék, de Hegedűs nem ígérte, hogy jövőre nullára tudják leszorítani. Bejelentette azt is, hogy a NEAK, vagyis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisát összekötötték az EESZT-vel, így az alapkezelő most már minden adathoz hozzáfér.
Független hatóság, új háziorvosi modell
A minisztérium a kormánytól független hatóságot hoz létre, amely a minőséget és a betegbiztonságot értékeli. Januártól szeretnék elindítani, az előkészítés folyamatban van. November 1-jén megkezdődik az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) leválasztása az NNGYK-ról. A háziorvosok és a gyógyszertárak nagyobb szerepet kapnak, és a szabályozott online rendelés bevezetése is felmerült. A háziorvosoknál nagy, csapatban működő praxisokat terveznek, bér- és praxistámogatással, az inflációt követő fejkvótával és a fiatal orvosok külön támogatásával. Régiós kórházak kialakításán is dolgoznak, ezt az ország keleti részén kezdik. A miniszter azt is mondta, hogy visszaadják a Magyar Orvosi Kamara jogosítványait.
Mire megy a pluszpénz?
A Tisza-kormány korábban vállalta, hogy évente legalább 500 milliárd forinttal növeli az állami egészségügy költségvetési forrásait. Hegedűs szerint ez az összeg egyfelől sok, de egy ekkora rendszer működtetéséhez jóval több kellene. Három fő célt jelölt meg: befektetést a humán erőforrásba és a szakdolgozók béremelését, az alapfinanszírozás rendezését, valamint a hozzáférés vásárlását és fejlesztését. Ez utóbbihoz tartozik a magán- és az állami ellátás viszonya is, amelynek szabályozása jövő év elejére készülhet el. A miniszter szerint ha egy magánintézmény jobban és olcsóbban nyújtja ugyanazt a szolgáltatást, azt mérlegelni kell, de közben az állami osztályok működését is fenn kell tartani.
Hegedűs kitért a szív- és érrendszeri betegségekre is. Elmondta, hogy 1,3 millió ember él ilyen betegséggel, a rehabilitációban viszont nagyon kevesen vesznek részt. A szívinfarktusok ellátásában szerinte már egész jól áll az ország, az egyéves túlélés azonban nemzetközi összevetésben nem jó.
Az Egészségügyi Minisztérium közel 150 napja működik. Ezalatt több kisebb változtatást jelentett be, de bírálatokat is kapott: a kritikák szerint nem mutatta be kellőképpen az egészségügy valós helyzetét, nem vázolt fel világos jövőképet, és nem kommunikált megfelelően a szakmával. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy 2030-ra az állami egészségügy az egyik magyar sikerágazat lesz.
