Hétfőn két ülést is tart az Országgyűlés. A délelőtti rendkívüli ülésen a parlament Magyar Péter miniszterelnök és két volt miniszter mentelmi ügyében dönthet, és várhatóan a legfőbb ügyész megválasztásáról is szavaznak. Délután a képviselők a múlt héten megkezdett rendes ülést folytatják.
A rendkívüli ülést a kormánypárt, a Tisza kezdeményezte, miután múlt kedden Lajtár István legfőbbügyész-helyettes indítványozta három politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Magyar Péter esetében lopás, Hankó Balázs (Fidesz) volt kulturális és innovációs miniszter esetében hűtlen kezelés, Seszták Miklós (KDNP) volt nemzeti fejlesztési miniszter esetében pedig hivatali vesztegetés miatt. A kezdeményezést a kormánypárti képviselők egyötödének aláírásával csütörtökön Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője nyújtotta be. A napirendi javaslat szerint a 9 órakor kezdődő ülésen nem lesznek napirend előtti felszólalások, ha ehhez a jelenlévő képviselők négyötöde hozzájárul.
Mit tartalmaznak az ügyészségi indítványok
Hankó Balázs ügyében a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség nyomoz. A Legfőbb Ügyészség korábbi közleménye szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát (KKPIK) használták fel jogellenes cselekményre, Hankó Balázs irányításával. Hankó az előző kormányban a kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint az alap elnöke volt.
A 2014 és 2018 között nemzeti fejlesztési miniszterként dolgozó Seszták Miklós ellen a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség közleménye szerint a nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a volt tárcavezető és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója 2015 és 2018 között közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződésben álló cégek képviselőjétől. Hankó Balázs és Seszták Miklós reakciója a forrásban nem szerepel.
Magyar Péter a kérelmek beérkezése után azt kérte, hogy haladéktalanul hívják össze a rendkívüli ülést.
„egy perccel se kelljen tovább várnunk arra, hogy Hankó Balázzsal és Seszták Miklóssal valóban magasabb fokozatba kapcsolhasson az Út a börtönbe program” – közölte Magyar Péter.
Saját ügyéről a miniszterelnök azt mondta, hogy a Polt-féle ügyészség utolsó „szánalmas kísérlete” arra, hogy összemossa az „orbáni maffia” által elkövetett közpénzlenyúlásokat az ellene 2024-ben indított, és szerinte már „többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérlettel”. Szerdán azt közölte, hogy a parlament „azonnal dönthessen mindhárom ügyben a mentelmi jog felfüggesztéséről”.
Vita a legfőbb ügyész jelöltjéről
A képviselők várhatóan titkos szavazáson döntenek a legfőbb ügyész személyéről is. Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt jelöli a posztra. Szathmáry a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya Elvi Ügyek Osztályának osztályvezető ügyésze. Az előző legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint július 22-én mondott le, megbízatása augusztus 25-én ért véget. Az államfő a jelölésről az Országgyűlésben azt mondta, hogy ma nincs társadalmi bizalom az ügyészség iránt, és a testület megítélése mélypontra jutott. Ezért olyan jelöltet keresett, akinek pályáját nem terheli politikai kötődés, és belülről ismeri az ügyészség működését.
Magyar Péter szeptember 22-én bejelentette, hogy a Tisza-frakció nem támogatja Szathmáryt, és új jelöltet kérnek a köztársasági elnöktől. A Sándor-palota kommunikációs igazgatósága még aznap azt közölte, hogy az államfő megtette a javaslatát, a döntés az Országgyűlés feladata és felelőssége. Sajtóhírek szerint a Tisza-frakció többek között azért utasíthatja el a jelöltet, mert testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal osztályvezetőjeként az aranykonvojügy egyik gyanúsítottja. Az ügyben egy ukrán pénzszállító autó március 5-i feltartóztatása miatt indult büntetőeljárás. Az alaptörvény szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja az Országgyűlés, és megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata kell.
A parlament várhatóan 13 órakor folytatja a rendes ülést, amely Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik. Ezt követően a képviselők másfél órában kérdezhetik a kormány tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik. Az ülésnap napirend utáni felszólalásokkal zárul.
