Nem hirdettek egyértelmű győztest a Hévízi-tó és a helyi kórház fejlesztésére kiírt építészeti tervpályázaton, az állam viszont hét pályaművet megvásárolt, amelyek alapján átfogó mesterterv készülhet – írja a Pénzcentrum a Népszava beszámolója alapján. A beruházás értékét a lap 60-100 milliárd forintra becsüli.
Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára szerint a beérkezett tizennégy pályamű közül egyik sem bizonyult minden szempontból kifogástalannak, ezért a megvásárolt hét pályázat legjobb elemeiből állítják össze a végleges szakmai programot.
A készülő mesterterv a tófürdő és a kórház megújításán túl látogatóközpontot, kulturális központot, kaszinót és vendéglátóegységeket is tartalmazhat. A fejlesztés kezdetének és befejezésének időpontja egyelőre nem ismert, ezért a városvezetés szerint a legsürgetőbb feladat egy ideiglenes fürdő kialakítása, legkésőbb 2027 folyamán.
A város nem tulajdonosa a fürdőjének
A tervezést új munkacsoport is támogatja, amelyben az önkormányzat is helyet kap. Ez a beszámoló szerint önmagában előrelépés, mert Hévíz az országban egyedülálló módon nem tulajdonosa a legfontosabb turisztikai vonzerejét jelentő fürdőnek.
A város 2013-ig 24 százalékos részesedéssel bírt a komplexumot üzemeltető nonprofit társaságban, a korábbi városvezetés azonban ezt az üzletrészt átadta az államnak. Azóta a létesítmény állapota jelentősen leromlott, a tófürdő központi épületét 2024-ben be is kellett zárni.
Naszádos Péter polgármester szerint a jelenlegi kormánnyal konstruktív a párbeszéd, a település azonban érdemben bele kíván szólni a saját sorsába. Ezért október 11-én aláírásgyűjtés indul azért, hogy Hévíz visszakapja a korábbi tulajdonjogát, és ismét nonprofit cég működtesse a fürdőt, valamint a Szent András Reumakórházat.
Megcsappantak a magánszállások
Hévíz turizmusa tavalyra visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre: 1,2 millió vendégéjszakával Budapest és Siófok után a harmadik legnépszerűbb hazai úti cél lett. Az orosz-ukrán háború kitörése miatt mintegy 300 ezer orosz vendégéjszaka esett ki, ezt a német, szlovén és horvát piacról sikerült pótolni.
A városban aggodalomra ad okot, hogy a vendégek szálláshelyválasztása a nagy hotelek javára tolódott el: míg korábban a turisták 20 százaléka választott magánszálláshelyet, ma már csak 10 százalékuk. Mivel jellemzően a magánszállások vendégei költenek a legtöbbet a helyi üzletekben és éttermekben, a város abban bízik, hogy a fejlesztéssel ez a tendencia megfordítható.
