Az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlését kezdeményezi a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében Magyar Péter. A bejelentést a közösségi oldalán tette közzé. A javaslat a képviselők sérthetetlenségét szüntetné meg, a politikai tevékenységükhöz kötődő felelősségmentesség viszont megmaradna.
Az Index szerint Török Gábor politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat rendkívül népszerű, érdemi változást azonban nem hoz, mert a parlamenti gyakorlatban a közvádas indítványoknál eddig is szinte automatikusan felfüggesztették a mentelmi jogot.
Mit jelent a mentelmi jog?
A Büntető törvénykönyvben szereplő bűncselekmények túlnyomó többsége közvádas, ilyen például az emberölés, a csalás és a sikkasztás. Ezekben az ügyekben az ügyészség jár el vádlóként az állam nevében, és ha a hatóság ilyen bűncselekményről szerez tudomást, hivatalból megindítja az eljárást.
A mentelmi jog két részből áll. A felelősségmentesség azt jelenti, hogy a képviselő nem vonható felelősségre a leadott szavazata, illetve a megbízatása gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt. A sérthetetlenség alapján pedig csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható vagy folytatható ellene büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy kényszerintézkedés. Tetten érés esetén a képviselő őrizetbe vehető, az eljárás folytatásához azonban ilyenkor is haladéktalanul kérni kell a parlament jóváhagyását. A képviselőkön kívül mentelmi jog illeti meg a nemzetiségi szószólókat, a bírákat, az ügyészeket, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét is.
Érintheti az új vagyonvisszaszerzési hivatalt is
A változás két szempontból is érintheti a most felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Egyrészt a közvagyonnal kapcsolatos ügyekben nem kellene parlamenti hozzájárulást kérnie a képviselőkkel szembeni büntetőeljáráshoz. Másrészt a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit ma a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, és egyelőre nem tisztázott, hogy a változás az ő védelmükre is kiterjedne-e.
Több országban nincs ilyen védelem
A világ számos fejlett demokráciájában nem létezik sérthetetlenség a képviselők parlamenten kívüli, közvádra üldözendő bűncselekményei esetén. Az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon a képviselőknek kizárólag a parlamenti szólásszabadságuk védett, a köztörvényes büntetőjog alól nem kapnak felmentést, így a rendőrség és az ügyészség parlamenti engedély nélkül eljárhat ellenük. Ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban. Hollandiában az alkotmány garantálja a parlamenti felszólalások szabadságát, a magánemberként elkövetett bűncselekményeknél viszont a képviselők nem élveznek sérthetetlenséget.
Az uniós jog 1965 óta ismeri a mentelmi jog intézményét: eszerint az Európai Parlament képviselői ellen nem indítható vizsgálat vagy jogi eljárás, és nem vehetők őrizetbe a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt.
