Augusztus 25-én szűnhet meg Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészi megbízatása, miután júliusban benyújtotta lemondását. A parlament elé került határozati javaslat szerint a képviselőknek azért kell döntenie az időpontról, mert Nagy a törvényben meghatározottnál rövidebb időt kért, amikor lemondott.
Alig egy év után szakad meg a kilencéves mandátum
Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be lemondását az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó Hallerné Nagy Anikó alelnökhöz, a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló házelnök közvetítésével, ekkor már kérte, hogy tisztsége augusztus végén szűnjön meg. Távozásával az eredetileg kilenc évre szóló mandátuma alig több mint egy év után szakad meg: Nagyot 2025 júniusában választotta meg az akkori parlamenti többség Polt Péter utódjának. A lemondás ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy az ügyészi szervezetből is távozik, továbbra is ügyész maradhat, csak a vádhatóság vezetéséről mond le.
Politikai konfliktusok álltak a döntés hátterében
A döntés hátterében a 2026-os kormányváltást követő politikai konfliktusok állnak: Nagy korábban arról beszélt, hogy a személyét érő támadások már túlmutattak a szakmai vitákon, és azért távozik, hogy az ügyészség ne váljon a napi politikai küzdelmek színterévé. Magyar Péter miniszterelnök üdvözölte a lemondást, míg a Fidesz az igazságszolgáltatásra nehezedő politikai nyomás bizonyítékaként értékelte a történteket.
Húsz éve dolgozik a jogi pályán
Nagy Gábor Bálint 2002-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd büntetőbíróként és ügyészként is dolgozott. 2007 és 2011 között a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája volt, később a Központi Nyomozó Főügyészséghez, majd a Legfőbb Ügyészséghez került, és a lúgos orvos ügyében is képviselte a vádat. 2023 végétől Polt Péter kabinetfőnökeként dolgozott, emellett a Pázmány Egyetemen büntetőjogot és európai büntetőjogot tanít.
