Kisebb hiányosságokat talált a Vas Vármegyei Kormányhivatal a szombathelyi Oladi plató azbeszttel szennyezett utcáin zajló munkálatoknál, két dolgozót helyszíni bírsággal sújtottak. A hivatal hétfőn tájékoztatta az MTI-t a vizsgálat eredményéről. A munkálatok célja, hogy az azbeszttartalmú útburkolatból minél kevesebb egészségkárosító anyag jusson a levegőbe.
A hivatal szerint az ellenőrzések rendszeresek, a Greenpeace Magyarország bejelentése után pedig azonnal hatósági vizsgálat indult, és munkatársaik már másnap, szeptember 15-én helyszíni szemlét tartottak. Két munkavállaló nem viselt zárt ruházatot, és nem, vagy nem megfelelően használta a légzésvédő eszközt. Őket kis összegű helyszíni bírsággal sújtották, és figyelmeztették az előírások betartására.
A hivatal nyilvántartása szerint a környezetvédelmi hatósághoz eddig 720 vármegyei helyszínről érkezett közérdekű bejelentés. Ezeken a helyeken az azbeszttel szennyezett kőzúzalék becsült mennyisége 216 451 tonna.
Egyetlen lerakó fogadhatja a szennyezett zúzalékot
Vas vármegyében csak a Zala-Müllex Kft. harasztifalui telephelyén lehet azbesztes kőzúzalékot elhelyezni. Bauer Arnold, a zalaegerszegi önkormányzati cég ügyvezetője az MTI-nek azt mondta, a lerakó szabad kapacitása 80 ezer köbméter körüli, ami nagyjából 120 ezer tonna szennyezett anyag befogadására elég. A lerakási díj nagyobb mennyiségnél nettó 40 forint kilogrammonként, több tízezer tonna esetén ennél kevesebb is lehet. Az ügyvezető szerint a kapacitás bővíthető, de a tervezést, a beruházási és engedélyezési eljárásokat időben el kell kezdeni, egy nagy regionális mentesítési program esetén pedig az engedélyezést is gyorsítani kellene.
„Megítélésem szerint a régióban ténylegesen jelen lévő azbesztes kőzúzalék-mennyiség ennél is több lehet, hiszen a jelenlegi felmérések főként az önkormányzati vagy közterületekre terjednek ki, míg gazdasági szereplők területein, valamint magántulajdonú ingatlanokon is jelentős mennyiség fordulhat elő.” – mondta Bauer Arnold.
Hárommilliárdos alap, jelentős önerő
Az azbesztügy április 13-án, az országgyűlési választások másnapján került nyilvánosságra. A kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának vezetője és Szombathely polgármestere akkor jelentette be, hogy az Oladi plató 12 utcájában évekkel korábban azbeszttartalmú kőzúzalékot terítettek le. A következő hetekben több vasi település, köztük Kőszeg, Lukácsháza, Táplánszentkereszt, Bük, Sárvár és Szentgotthárd is jelezte, hogy érintett. A laborvizsgálatok mindenhol határérték feletti azbeszttartalmat mutattak ki. A zúzalék osztrák bányákból érkezett.
Magyar Péter miniszterelnök május 21-én Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. Utána azt mondta, még nem tudják, ki a felelős, de „a szennyező fizet elvét a végén Magyarország alkalmazni fogja”. A kormány július 23-án hárommilliárd forintos, felülről nyitott alapot hozott létre. A miniszteri rendelet szerint a megyei jogú városok a költségek 70, a városok 80, a községek 90 százalékára pályázhatnak.
Szombathely polgármestere, Nemény András korábban azt mondta, az Oladi platón kívül további 110 helyszín érintett a városban, a költségek csak Szombathelyen meghaladják az 1,6 milliárd forintot. A lefedést átmeneti, a kiporzás megakadályozását célzó megoldásnak nevezte. Jelezte, hogy a 30 százalékos önerő komoly terhet jelent a városnak, ezért azt kérte, hogy a kormány tegye lehetővé ennek leírását például a szolidaritási adóból.
A becsült szennyezett mennyiség már most meghaladja a harasztifalui lerakó szabad kapacitását, ráadásul a lerakó vezetője szerint a valós mennyiség még nagyobb lehet. Nyitott kérdés, hogy a bővítés tervezése elindul-e, mielőtt nagyobb mentesítési program kezdődik, és hogy a kormány enged-e az önerőre vonatkozó kérésnek.
