Feledy Botond külpolitikai szakértő lett a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója – jelentette be Facebook-oldalán Orbán Anita külügyminiszter. A kinevezéssel egy időben az intézmény irányítása is átkerül: a szervezet ezentúl ismét a Külügyminisztérium alá tartozik.
Visszakerül a minisztérium alá az intézet
Orbán Anita közlése szerint a kormány döntésének nyomán a Magyar Külügyi Intézet visszakerül a Külügyminisztérium irányítása alá, és ismét központi szerepet kap a magyar külpolitikai döntések szakmai előkészítésében. A miniszter szerint a nyilvánosság előtt zajló csúcstalálkozók és tárgyalások mögött hosszú felkészülési munka, elemzés és stratégiai tervezés áll, ezt a háttérmunkát hivatott erősíteni az átszervezés.
A tárcavezető arra is kitért, hogy az elmúlt években, amikor az intézet a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozott, a szakmai szempontok mellett egyre inkább a napi politikai elvárások határozták meg a működést. Orbán Anita célja, hogy az intézet a jövőben ismét önálló, magas színvonalú szakmai hátteret adjon a döntéshozóknak.
„Én azt szeretném, ha a jövőben ismét a lehető legmagasabb színvonalú, önálló szakmai tudást biztosítaná a döntéshozók számára” – mondta Orbán Anita.
A miniszter azt is jelezte, hogy olyan intézetet kívánnak felépíteni, amely nemcsak a kormányzati munkát segíti, hanem bevonja a magyar társadalmat is a külpolitikai kérdésekről szóló közös gondolkodásba.
Két évtizede a külpolitika körül
Feledy Botond a kinevezését szintén Facebook-oldalán kommentálta, felidézve eddigi pályáját. Elmondása szerint korábban barátaival külpolitikai hírportált indított, emellett a tehetséggondozás több területén is dolgozott, és hazai és külföldi egyetemeken oktatott nemzetközi kapcsolatokat. Mint írta, idén éppen húsz éve foglalkozik külpolitikával, hol újságíróként, hol szakértőként igyekezett közelebb hozni az olvasókhoz a nemzetközi folyamatokat, illetve érthetővé tenni a döntéshozók számára azok kevésbé egyértelmű részleteit.
Az új vezérigazgató a kinevezést egyúttal komoly felelősségként is értékelte, kiemelve, hogy több tucat kutató szakmai munkáját kell összefogniuk az ország teljes külügyi apparátusának támogatásához. Az irányításváltás és a személycsere így nemcsak szervezeti, hanem szakmai súlyponteltolódást is jelezhet a magyar külpolitikai elemzőmunkában – hogy ez a gyakorlatban milyen konkrét lépésekben, kutatási irányokban ölt majd testet, azt a következő időszak mutatja meg.
