A HungaroMet mérései szerint jelenleg olyan súlyos az aszályhelyzet Magyarországon, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, a felső egy méteres réteg nedvességtartalma pedig hasonlóan csekély, 30 százalék alatt van – derül ki a szolgálat aszályinfó oldaláról. A helyzet hátterében, mint kiderül, a korábbi kormányzati mulasztásokat maga Lázár János, volt építési és közlekedési miniszter is elismerte tavaly decemberben.
Hét Balatonnyi víz tűnt el a talajból
Vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból, aminek pótlása a vízügyi szakemberek szerint a korábbi módszerekkel lehetetlen feladat – írta korábban a Qubit. A VálaszOnline nemrég mutatott be egy tanulmányt, amely szerint az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel.
Lázár János elismerte a mulasztást
Az Országgyűlés Fenntartható bizottságának tavaly decemberi meghallgatásán Lázár János elismerte, hogy a kormány hibázott a vízgazdálkodás terén.
„Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog, és a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt. Csak árvízvédelmi tározók vannak, amelyek vízvisszatartásra teljesen alkalmatlanok” – mondta Lázár János.
A volt miniszter szavai szerint egy balatonnyi édesvíz megy ki úgy az országból, hogy "Afrikában emberek ölik egymást ugyanezért az édesvízért". Hozzátette: ebben a kérdésben nincs a kormánynak konzekvens, vidékfejlesztési és agráripari szempontokat figyelembe vevő, végigvitt döntése, és „ezzel adós mindenki”. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy attól, hogy valaki sokat beszél erről, még semmi nem történik – saját példáját is felhozva erre.
A Homokhátságot „vissza kellene adni a tájnak”
Lázár János arról is beszélt, hogy bár a vízgazdálkodásról kormányzati körökben és a Fideszen belül sok szó esik, ebből a szempontból „kettészakadt az ország és a politika”. Mint fogalmazott, homokon nem lehet kukoricát termeszteni, míg a 40 aranykoronás Hajdú-Bihar megyei termőföldeken igen. A Homokhátság kapcsán úgy vélte, a legegyszerűbb megoldás, ha visszaadják a területet a tájnak, és nem próbálkoznak tovább szántóföldi növénytermesztéssel, mert az szerinte teljes egészében esélytelen és kidobott pénz. Véleménye szerint a kérdést egy olyan vidékfejlesztési minisztériummal lehetett volna kezelni, amely magában foglalja a vízgazdálkodást, az élelmiszeripart és a teljes agrárportfóliót, így lehetővé téve a helyzet szegmentálását és a különböző megoldások alkalmazását.
A volt miniszter azt is elismerte, hogy „a teljes megsemmisülés felé haladunk”, és olyan földrajzi, természeti jelenségekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerinte brutális aggodalomra adnak okot.
