Ipari szennyvíztisztítót terveznek Debrecenben, amely a város környéki akkugyárak szennyvizét kezeli majd. A Debreciner egy, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján májusban megjelent hirdetményre hivatkozva azt írja, hogy a létesítmény a kommunális szennyvíztisztító biológiai folyamatait nem zavarná, ám a szennyező anyagok egy részét kiengedné a környezetbe.
23 milliárdos beruházás
A fejlesztés előkészítése még az Orbán-kormány idején kezdődött, a kivitelezést pedig a Mészáros és Mészáros Zrt. végezheti el: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég 2025 novemberében nyerte el a 23,2 milliárd forint értékű közbeszerzést. A tervek szerint az ipari szennyvíztisztító 2027 negyedik negyedévétől kezdi meg működését, és Debrecen déli, valamint észak-nyugati gazdasági övezetéből érkező ipari vizeket fogadja majd. A beruházás a Debreceni Vízmű Zrt. Vértesi úti kommunális szennyvíztisztítója mellett, a Tócó-patak partján valósulna meg.
Határérték feletti anyagok a patakban
A hirdetmény alapján a cégektől átvenni tervezett szennyvíz olyan vegyszereket is tartalmaz majd, amelyeket a vízmű szennyvíztisztítója nem tud teljesen kiszűrni, így ezek kikerülhetnek a Tócó-patakba. Ilyen anyag a bór, a foszfor és a magzatkárosító hatású oldószer, az NMP (N-metil-2-pirrolidon).
A tervezési adatok szerint a kibocsátott vízben összesen körülbelül 0,675 mg/l foszfor lesz jelen, ami foszfátban kifejezve mintegy 2,0 mg/l – ez a talajvízre vonatkozó „B” szennyezettségi határérték nagyjából négyszerese. A bór várható koncentrációja közel kétszerese a megengedett szintnek. Az NMP-re Magyarországon jelenleg nincs hivatalos határérték, több más országban azonban a felszíni vizekre vonatkozó elfogadott szint literenként 250 mikrogramm – a Tócóba tervezett kibocsátás ennél jóval alacsonyabb, literenként 16 mikrogramm lenne.
Az, hogy a hazai szabályozás egyelőre nem határoz meg küszöbértéket az NMP-re, nyitva hagyja a kérdést: milyen hosszú távú hatással járhat a vegyszer folyamatos, bár alacsony koncentrációjú jelenléte a patakban.
