A parlament hétfőn 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A Fidesz és a KDNP képviselői tiltakozásul bojkottálták az Országgyűlés hétfői ülésnapját.
Sulyok Tamásnak mennie kell
A jogszabály egyetlen leíró mondattal meneszti a 2024-ben öt évre megválasztott Sulyok Tamást. Eszerint az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Mivel a törvények kihirdetése az államfő feladata, Sulyoknak voltaképpen a saját leváltását kellene aláírnia, méghozzá öt napon belül azt követően, hogy a házelnök megküldte neki a szöveget. A köztársasági elnök az alkotmány módosításakor tartalmi okból nem, csak közjogi érvénytelenség esetén fordulhat előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz, ám Magyar Péter miniszterelnök már jelezte: ha így tesz, megindítják vele szemben a megfosztási eljárást. Ezt is az AB folytatja le, a megfosztási eljárás befejezéséig azonban az államfő nem gyakorolhatja hatásköreit, és az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes írhatja alá helyette a jogszabályt. Ugyanez a helyzet állna elő akkor is, ha Sulyok Tamás végül aláírás helyett lemondana az államfői posztról.
Polt Péter és három alkotmánybíró is távozik
A módosítás alapján szeptember 1-jén megszűnik a 70. évüket betöltött alkotmánybírók mandátuma. A korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter AB-elnök mellett még három bírónak kell távoznia: Haszonicsné Ádám Máriának, aki Áder János köztársasági elnök hivatalvezetője volt, Juhász Miklósnak, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökének, és Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének.
Az Alkotmánybíróság tagjait a jövőben 12 helyett 9 évre választják, a testület elnökét pedig ismét a tagok választhatják meg az Országgyűlés helyett. Az AB emellett visszakapja a 2010-es választás után elvont hatásköreit, így költségvetési és adóügyekben is megkötés nélkül vizsgálódhat. Újdonság, hogy a bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását – ezt a bírói karból többen kritikusan fogadták, mondván, nem reális, hogy a bírók kétharmada beleálljon egy ilyen eljárásba. Magyar Péter erre reagálva kiemelte, hogy Varga Zs. András és Senyei György visszahívásához nem az összes, hanem a szavazásban részt vevő bírók kétharmadának támogatása kell majd a benyújtásra váró sarkalatos törvény alapján.
Három ciklusnál tovább senki sem lehet képviselő
Az elfogadott módosítás jelentősen szűkíti a passzív választójogot: a jövőben nem indulhat az országgyűlési választáson, aki a képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig betöltötte, illetve akit legalább háromszor országgyűlési képviselővé választottak. Ez a szabály az ellenzéki országgyűlési képviselők jelentős részét is eltiltja a választáson való indulástól.
„A legnagyobb ellenzéki képviselőcsoportnak nem lehet olyan vezetője, aki közjogi korlátok miatt nem indulhat a következő választáson.”
Gulyás Gergely, aki erre hivatkozva mondott le a Fidesz-frakció vezetéséről
Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal
A módosítás létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH), amely a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében működik majd, és közvádlóként is eljárhat. Elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg.
Kevesebb sarkalatos törvény, vármegyék helyett megyék
Csökken a kétharmados többséget igénylő tárgykörök száma, így a nyugdíjrendszerre, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatokra, valamint a Magyar Nemzeti Bankra és az Állami Számvevőszékre vonatkozó szabályozás is kikerül ebből a körből. Az eredeti javaslattal szemben viszont sarkalatos marad a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény. A 2023. január 1-jén bevezetett vármegyék elnevezés megszűnik, helyette ismét megyének hívják majd az ország 19 nagyobb közigazgatási területi egységét.
Sulyok Tamás leváltásának módját nemcsak a jobboldali ellenzék, de jogvédő szervezetek is bírálták, és erősen kérdéses az is, hogy a parlamenti cikluskorlát megáll-e az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
