A csütörtöki Kormányinfón ismét szóba került az elektronikus beutalók ügye. A hosszú távú cél változatlan: idővel kizárólag e-beutalóval működne a rendszer, ugyanakkor a jelenlegi kormány elismerte, hogy a rendszer még nem működik megfelelően, ezért egy évvel elhalasztja a kötelező használathoz kapcsolódó szankciókat -írja a Promotions.hu.
Az elektronikus beutalót még 2021-ben vezette be az Orbán-kormány azzal a céllal, hogy egyszerűbbé váljon a betegutak szervezése, gyorsuljon az ügyintézés, és fokozatosan visszaszoruljon a papíralapú adminisztráció.
Lassabban terjed, mint tervezték
Köböl Anita kormányszóvivő a tájékoztatón arról beszélt, hogy az e-beutaló használata a vártnál lassabban terjedt el. Elmondása szerint több egészségügyi szolgáltató továbbra is papírbeutalókat használ, illetve technikai okok miatt sok helyen nem sikerült teljes egészében átállni az elektronikus rendszerre. Emiatt a kormány úgy döntött, hogy elhalasztja az eredetileg tervezett szankciókat, vagyis a kizárólagos elektronikus működés kikényszerítése egyelőre várat magára – a hosszú távú cél azonban nem változott.
A döntés önmagában logikusnak tűnik: ha egy rendszer nem működik megfelelően, nem érdemes büntetni azokat, akik emiatt nem tudják használni. Kérdés ugyanakkor, mi indokolja, hogy a rendszer egy éven belül alkalmassá váljon a teljes átállásra, amikor jelenleg a kormány saját bevallása szerint sem működik hibátlanul.
Kik kerülhetnek nehéz helyzetbe?
A magyar közigazgatás digitalizációja az elmúlt években jelentősen előrehaladt: az EESZT sok korábbi papírmunkát váltott ki, az elektronikus receptek pedig már a mindennapok részévé váltak. A gyakorlatban azonban sok idősebb ember ma is nyomógombos vagy vezetékes telefont használ, e-mail-címmel sem rendelkezik, és nem kezeli magabiztosan az ügyfélkapus vagy egyéb állami alkalmazásokat.
Nyitott kérdés marad, mi történik azzal az idős beteggel, akinek nincs digitális eszköze vagy hozzáértő családtagja a közelben, aki segíthetne neki, illetve mi történik, ha az informatikai rendszer – legyen szó internetkapcsolatról, az EESZT-ről, orvosi szoftverről vagy hitelesítésről – meghibásodik. A csütörtöki tájékoztatón erre nem hangzott el részletes válasz, ahogy technikai ütemterv sem arról, milyen fejlesztések történnek a következő hónapokban, vagy milyen segítséget kapnak az idősebb, digitálisan kevésbé jártas páciensek az átállásban.
Az egészségügyi szolgáltatók informatikai rendszereinek is hibátlanul kell működniük ahhoz, hogy a papír teljesen eltűnhessen – egyetlen láncszem, például az internetkapcsolat vagy az adatkapcsolat kiesése is elegendő lehet ahhoz, hogy egy beteg papírt sem kapjon, elektronikusan sem jusson tovább, miközben ellátásra szorulna.
